A cég az árak és a jövedelem alakulására vonatkozó várakozásokat, valamint a vásárlási hajlandóságot 11 országban méri, melyek lakossága az unió 27 tagországának népességének közel 80 százalékát teszi ki.
Miután a válság elérte mélypontját, a legtöbb európai országban elindult a kilábalás időszaka. Ugyanakkor a pénzügyi és gazdasági válság következményein még korántsem jutottak túl. Sok fogyasztó még bizonytalan, és nincs meggyőződve arról, hogy a fellendülés valóban tartós lesz. Néhány országban (leginkább Görögországban) a lakosságnak még mindig a pénzügyi válsággal és annak nehézségeivel kell szembesülniük. A folyamatok további bizonytalan alakulása hatással van a fogyasztói bizalomra és a gazdasági növekedésre is. Másik fő kérdés pedig az infláció alakulása - olvasható a közleményben.
Magyarok: csak halovány reménysugár
2011 júniusában a korábban csökkenő trendet mutató fogyasztói bizalom index fordulatot vett, és emelkedésnek indult. Az irányváltást azonban óvatosan kell még kezelni, hiszen annak tartóssága csak a következő időszakban fog kiderülni.
Ezt az állapotot mindenképpen a márciusi mélyponthoz viszonyítva kell kezelni. A törés ráadásul nem akkora mértékű, hogy tartós optimizmusra adhatna okot, hiszen az index egyik összetevője, a vásárlási hajlandóság jelenleg is rendkívül alacsony szinten áll – mondta az mfor.hu megkeresésére Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezetője.
Az elmúlt hetekben az erős frankárfolyam háztartások százezreit érintette, ami az általános hangulatra jelentős befolyással lehet az elkövetkezendő időszakban. Ennek tükrében Kozák Ákos személyes véleménye szerint a jövőben már „a stagnálásnak is örülhetünk”.
A felmérésből kiderül még, hogy a magyarok a korábbinál már jobban bíznak az ország gazdasági helyzetének rövid távú javulásában, ehhez hozzájárulhatnak a kedvezőbb inflációs várakozások is. Az optimista hangulat ellenére azonban a lakosság 76 százaléka az árak további emelkedésével számol. A magas árakkal is indokolható az, hogy a vásárlási hajlandóság még mindig kritikus szinten áll, bár már mutatkozott némi pozitív változás a második negyedévben. Az, hogy a továbbiakban merre alakul a magyarok vásárlási kedve a makrogazdasági helyzet, valamint a kormányzati intézkedések függvénye. A jövőre várhatóan csökkenő nettó bérek sem fognak kedvezni majd a vásárlási hajlandóságnak.
Kilábalás reményei Európában
A fogyasztói bizalmi index több országban, például Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Lengyelországban, sőt még Romániában is növekedést mutatott. Ezzel szemben Ausztriában és a cseheknél a lakosság aggasztónak tartja a nemzetközi pénzügyi helyzetet, és a görög mentőcsomag is aggályokat ébreszt bennük. Tartanak ugyanis a gazdaságukban bekövetkező aránytalanságoktól.
A fogyasztói árindex a legtöbb országban visszaesést mutatott a második negyedévben, közülük is az olaszoknál érte el a legalacsonyabb értéket, ezzel szemben Franciaország és Ausztria büszkélkedhet a legmagasabb értékkel, bár ezek az adatok is elmaradnak a korábbi csúcstól.
A jövedelmi várakozások terén Spanyolországban sokat javult a helyzet. A munkanélküliségi ráta ugyan 21 százalék felett van, a turizmusnak köszönhetően több szektorban is valamelyest mérséklődött a munkanélküliek száma. A vásárlási hajlandóságot illetően "a trend alakulásából úgy tűnik, minden ország túljutott a mélyponton, és a mutató enyhén emelkedik vagy stabilizálódik. Ebben a tekintetben Németország érte el a legmagasabb értéket 35,1 ponttal, míg Görögországban a mutató a másik végletet képviselve -41,8 ponton állt (a meghirdetett megszorító intézkedések miatt), amit szorosan követ az Egyesült Királyság -41,5 ponttal - derül ki a felmérésből.
Székely Sarolta
mfor.hu
