Inotai András óva intett a demagóg populizmustól, nacionalizmustól, illetve minden olyan programtól, ami a belső kereslet élénkítésére irányul, de nem növeli a versenyképességet.
A kutató hangsúlyozta: az exportnak vannak még tartalékai, különösen az új uniós tagországok, valamint Kína, Oroszország és a Nyugat-Balkán felé. Hozzátette: szerkezeti reformokra, a lakossági megtakarítások növelésére szükség van, ami azonban társadalmi összefogást feltételez.
A válság új szakasz az EU történetében, de az átalakulás esélyeként kell felfogni - mondta és remélte, hogy a kihívást az EU kormányai megértik és megfelelő válaszokat adnak rá.
Nehezményezte, hogy a rövid távú megoldások - a bankmentő csomagok és a pénzügyi stabilizáció érdekében meghozott döntések - mellett csak az utóbbi két-három hónapban kezdtek foglalkozni a pénzügyi válság reálgazdasági hatásaival. Még mindig nem foglalkoznak azonban eléggé a hosszabb távon jelentkező szociális következményekkel, és szembe kell nézni azzal is, hogy a válságok kiváló táptalajt teremtenek a "könnyű álmoknak", a demagóg populizmusnak és nacionalizmusnak - mondta.
Figyelmeztetett arra is, hogy a globális válság globális válaszokat igényel, összeurópai élénkítő programokra, a monetáris integráció mellett fiskális integrációra is szükség lenne, a nemzeti szinten megragadó programok hatékonysága ugyanis jóval alacsonyabb.
Inotai András az új, európai kihívások közé sorolta a szociális modellek fenntarthatóságát, a szociális kohézió mértékét és társadalmi támogatottságát, valamint a humánpolitikát. Kifejtette: az EU csak akkor tudja megőrizni világgazdasági pozícióit, ha sokkal nagyobb figyelmet szentel az oktatásra, kutatásra.
Egyetértett az export fontosságával Fazakas Szabolcs szocialista európai parlamenti (EP) képviselő is, aki a közös európai fellépés szükségességére hívta fel a figyelmet, egyben csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a közös mentőcsomagot a tagországok elutasították.
Fazakas Szabolcs eredménynek nevezte azonban, hogy legalább egyeztetnek a tagországok saját programjaikról. A recesszió ellen az európai kormányok élénkítő lépéseket dolgoznak ki, ám Fazakas Szabolcs nem hagyott kétséget afelől, hogy minden kormány a saját piacának védelmében hozza meg a döntéseket.
A globalizáció kihívásaira adott egyetlen jó válasznak nevezte az Európai Uniót Ingo Friedrich, az Európai Parlament elnökségének tagja, aki a pénzügyi válsággal összefüggésben hangsúlyozta: a versenyhez egyértelmű szabályok megalkotására van szükség.
A képviselő úgy vélte: a pénzpiaci termékek összetettsége, folyamatos fejlődése miatt gyakran azok sem ismerik a termékeket, akik értékesítik azokat, így azt is kevesen látják, hogy mi történt az elmúlt időszakban pontosan. A következmények azonban egyértelműek: a versenyhez szabályok kellenek, Európának világméretű szabályozást kell kidolgoznia és hozzá kell járulnia a stabilitáshoz - hangoztatta.
