Volt a Monetáris Tanácsban, aki ötven bázispontos kamatvágást javasolt, öten megelégedtek volna 25 bázispontos csökkentéssel is, heten viszont a tartásra voksoltak, így nyolc százalékon maradt a jegybanki alapkamat.
Jóllehet a negyedéves makro adatok kedvezőbbek a vártnál, az infláció és a bérnövekedés üteme egyaránt kockázatokat rejt magában. Az infláció a mostani magas szintről visszatér a középtávú célhoz, azonban a tervezettnél valamivel később: az év vége helyett a jövő év első negyedében - mondta Simor András jegybankelnök a tanács hétfői ülését követő sajtótájékoztatón.
A bérnövekedés üteme sem ad okot a bizakodásra. Az már a januári adatokon látszott, hogy a vártnál sokkal nagyobb mértékű lesz a bérnövekedés, és nem csak a versenyszférában, hanem az államigazgatásan is emelkedtek a bruttó keresetek (a versenyszférában januárban tíz százalék felett, az első negyedévben 9,5 százalékkal). Mint az az adatokból is látszik, a bérnövekedés üteme jottányit sem lassult.
A fehéredés egy-két százalékpontot jelenthet
Az inflációs bizonytalanságot a belföldi kereslet visszaesése is fokozza, a fogyasztás mérséklődése ugyanis dezinflációs hatást vonhat maga után. A kormány eredetileg azzal számolt, hogy a fogyasztás 0,8 százalékkal csökken majd, ehhez képest az első négy hónap adatai alapján a Pénzügyminisztérium a visszaesést 0,6 százalékra módosította.
Majd ha már nem lesz bizonytalanság
A Monetáris Tanács csak akkor dönt az irányadó kamat csökkentése mellett, ha a magasabb infláció irányába mutató kockázatok nagyobb bizonyossággal zárhatók ki. Az év végéig elemzők szerint egyébként akár 150 bázispontos kamatcsökkentés is elképzelhető lesz.
A Központi Statisztikai Hivatal árpilisi inflációs tájékoztatója szerint az egyhavi fogyasztóiár-emelkedés fél százalék volt, ami 12 hónapra vetítve 8,8 százalékos inflációt jelent, az első négy hónapban pedig átlagosan 8,6 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.
A jegybank elsősorban az energiaárak emelkedésével és azzal magyarázta a vártnál magasabb inflációt, hogy a gázártámogatás rendszere még nem érezteti kellően a hatását. A kormány a decemberben várt 6,2 százalékról egyébként feljebb módosította az idei inflációs célt - hét százalékra.
A jegybank pesszimistább
A Magyar Nemzeti Bank az idén éves átlagban 7,3 százalékos inflációt vár, szemben a februárban jósolt 7,4 százalékkal. Jövőre 3,6 százalékos átlagos fogyasztóiár-emelkedést valószínűsít - korábban 3,4 százalékot prognosztizált. 2009-re már csak 2,8 százalékos éves inflációval számol.
A maginflációt - a szezonális hatásoktól megtisztított pénzromlás ütemét - 2007-re a korábbi 5,6 helyett 5,7 százalékosra valószínűsítik, a 2008-ra korábban várt 3,3 százalékot pedig 3,4 százalékra módosították - derül ki az MNB inflációs jelentéséből. Az idei év végére öt, a jövő év végére 3,4 százalékos inflációt vár a jegybank, 2009-re pedig 3,1 százalékot. A GDP a jegybank szerint 2,5 százalékkal nő az idén.
F. Sz. E.
