1100 milliárd forint hiány
A központi költségvetés 2008. évi bevételi főösszegét 7 894 675,4 millió forintban, kiadási főösszegét 9 034 307,1 millió forintban, a hiányt pedig 1 139 631,7 millió forintban állapították meg. 2008-ban a gazdaság növekedési üteme a konvergencia programban jelzetthez képest kissé magasabb - 2,6 százalék helyett 2,8 százalék - lehet.
Ennek alapvető oka a lakossági nettójövedelmek kedvező alakulása. Az adójóváírás rendszerének változása több jövedelemkategóriában jelentősen javítja a bruttó és nettó bérek arányát, de a vártnál magasabb inflációval összefüggésben a bruttó átlagkeresetek esetében is magasabb emelkedéssel lehet számolni, mint a konvergencia programban volt.
A költségvetési szektorban az idei öt százalék körüli létszámcsökkenés után már csak kisebb korrekcióra kerül sor, így nemzetgazdasági szinten az alkalmazottak száma némileg növekedhet, miközben a reálkeresetek és a lakosság fogyasztása is csak mérsékelten emelkedik majd. 2009-től a GDP jelentősebb ütemgyorsulásával (2009-2011 között évente átlagosan 4-4,5 százalék) számolhatunk.
Változik az egészségügyi és a nyugdíjrendszer
2008. január 1-jétől a nem biztosítottak térítés nélkül már csak az alapcsomag részét képező ellátásokra jogosultak. A járóbeteg szakellátásban 2008. január 1-jétől a beteg részére elszámolási nyilatkozatot kell adnia a szolgáltatónak az igénybevett szolgáltatásról.
A korai nyugdíjazás feltételei 2008. január 1-jétől kiegészülnek az aktív biztosítási jogviszony megszüntetésével. Az elfogadott szabályozás szerint az éves minimálbért meghaladó kereset elérésétől kell a nyugdíj folyósítását szüneteltetni. A korhatár felett ilyen korlátozás nincs.
Az új szabály a 2007. december 31-dikét követő nyugdíjazásokra vonatkozik, 2010-től viszont kiterjed minden korhatár alatt nyugdíjban lévőre, függetlenül a nyugdíjba vonulás dátumától. 2008. április elsejétől a nyugdíj melletti keresőtevékenység után is meg kell fizetni biztosítottnak az általános járulékszabályok szerinti nyugdíjjárulékot.
Ez a járulékfizetés többletnyugdíjra jogosít: a nyugdíjasok keresetük után egy-egy évi járulékfizetés alapján évente a kereset 0,4 százalékát kitevő nyugdíjnövelésben részesülnek.
Koherenciazavar és ingatlanadó
Az igazi vita azonban az értékalapú ingatlanadó körül alakulhat ki, amelynek kimenetele teljesen megjósolhatatlan. Szélsőséges esetben még a kormány bukásához is vezethet a kialakult feszültség. Mint ismeretes, nyáron az MSZP és az SZDSZ a koalíciós szerződés kiegészítésével megállapodott abban, hogy bevezetik az érték alapú ingatlanadót. Akkor még úgy gondolták, 2008-tól teszik ezt, ám ma már csak 2009. január elsejei hatályba lépésről beszélhetünk. A koalíciós frakciókkal történt egyeztetések után a kormány szeptemberben ennek megfelelően nyújtotta be az adócsomagot.
Vagyis (2009-tõl) az önkormányzat - építmény- vagy telekadó esetében - a mai, négyzetméter vagy korrigált forgalmi érték alapú adó helyett számított érték alapú adót vethetne ki. Az MSZP azonban az adócsomag parlamenti tárgyalása során meggondolta magát, és néhány képviselője módosító javaslatot nyújtott be az adócsomaghoz. Ez az elképzelés meghagyta volna a mai kétfajta adóalap-számítási módot is a számított érték alap mellett. Tehát az önkormányzat a három adóalapszámítás között dönthetett volna 2009-től, amennyiben építmény- vagy telekadóból bevételhez szeretne jutni. Ám ezt az indítványt az ellenzék és a kisebbik koalíciós partner, az SZDSZ leszavazta.
Ebbe azonban a szocialisták nem akarnak belenyugodni. Az önkormányzati bizottság kezdeményezésükre - koherenciazavarra hivatkozva - ismét benyújtotta a már leszavazott javaslatot. A szabályok értelmében azonban csak technikai szempontból lehet korrigálni a zárószavazás előtt álló törvényeken, ha azok valamelyik része ellentétes valamely más törvénynek egy másik részével.
A délutáni zárószavazás előtti utolsó felvonás a Parlament alkotmányügyi bizottságának délelőtti ülése lesz. Ott a bizottság eldönti, valóban fennáll-e koherenciazavar.
Varga M. István
