A nyugati világ régóta szívesen látná a fehérorosz diktatúra összeomlását, könnyen lehet, hogy most a gazdasági problémák a kezükre játszanak. Közben sokak szerint az oroszok máris készenlétben állnak egy esetleges privatizációra a beloruszoknál, szakértők szerint talán nem véletlen, hogy Moszkva nemet mondott a kért egymilliárd dolláros gyorssegélyre.
Megint az oroszok babráltak ki a szomszéddal
Moszkva és Minszk között hónapok óta folytak a tárgyalások egy egymilliárd dolláros hitelről, Alekszej Kurdin orosz pénzügyminiszter szerdán jelentette be, hogy nem tudnak segíteni Fehéroroszországon, azt javasolták, hogy inkább forduljanak az eurázsiai gazdasági közösség (Eurasec) válságkezelő alapjához.
Kurdin bejelentése után elszabadult a fehérorosz rubel árfolyama: miközben a nemzeti bank továbbra is 3000 rubel körül jegyzi az amerikai dollárt, az ország legnagyobb bankjaiban 4000 rubelt is elkérnek egy dollárért. Korábban egy törvényi szabályozás szerint nem lehetett 2 százaléknál nagyobb eltérés a hivatalos jegybanki árfolyam és a kereskedelmi bankok váltóárfolyama között.
A hírek hallatán sok fehérorosz állampolgár azonnal elkezdte felvásárolni a nemesfémeket és a tartós fogyasztási cikkeket. Egy szakértő szerint az ország kormánya is tisztában van azzal, hogy ha hivatalosan is bevállalják a rubel 25 százalékos leértékelését, akkor azzal a fehérorosz bérek a legszegényebb európai országgal, Moldovával kerülnek egy szintre - számol be róla honlapján a régióban sugárzó Szabad Európa Rádió.
"Azonban nincs más út. Muszáj lesz leértékelni a rubelt, és meg is fogják tenni" - mondta Yauhen Preigerman közgazdász. Szerinte ez azért nem történt meg eddig hivatalosan, mert a leértékelésnek politikai kockázatai vannak, a hatalom pedig egyelőre fél ezektől.
Az orosz döntés azért érte meglepetésként a piacot, mert április 21-én Oroszország minszki nagykövete még arra utalt, hogy Moszkvának semmi oka elutasítani a fehérorosz segélykérelmet. Az utolsó európai diktatúraként emlegetett Fehéroroszország egyébként összesen 3 milliárd dollárt kért a megmeneküléshez, ebből egymilliárdot Oroszország, 2 milliárdot pedig az eurázsiai gazdasági közösség adott volna. Érdekesség, hogy az utóbbi szervezet válságkezelő alapját is Moszkva kezeli, így továbbra is a "nagy testvérnél" kilincselhet Lukasenko, a fehérorosz diktátor.
Kurdin a szerdai elutasítással egyidejűleg azt is bejelentette, hogy Minszk legfeljebb egymilliárd dollárra számíthat az Eurasec kasszájából, ha ez nem elég a válságkezelésre, akkor forduljanak a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF).
Az oroszok rávetnék magukat a fehérorosz vagyonra
Sokak szerint nem véletlen az oroszok elutasítása, hiszen az ország máris kész lenne stratégiai részesedést szerezni a legfontosabb fehérorosz állami vállalatokban. Andrej Fyodarau politikai elemző szerint Kurdin szerdai bejelentésével az oroszok látszólag felégettek minden hidat maguk mögött, azonban ha azt látják, hogy az általuk kívánt módon zajlanak majd a fehérorosz cégek privatizációi, akkor a tárgyalások könnyen újraindulhatnak a színfalak mögött.
Az orosz pénzügyminiszter a szerdai bejelentésben utalt is arra, hogy a szomszéd akár 2 milliárd dolláros bevételt is szerezhetne a privatizációból. A bejelentés időzítése azért is érdekes, mert Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök a jövő héten éppen Miszkbe látogat. Máris meglesz tehát a lehetősége a fehérorosz vezetésnek, hogy megpuhítsa a "nagy testvért", vagy az oroszoknak arra, hogy elkezdjék előkészíteni a privatizációt.
Csütörtökön a fehérorosz kormány igyekezett azt demonstrálni, hogy országuk vonzó befektetési célpont, a gazdasági kapcsolatok elmélyítéséről döntöttek Litvániával. A két ország között eddig is szorosak voltak a gazdasági kapcsolatok, most ezek javításától várják azt, hogy előbb-utóbb a nyugati cégek is fantáziát látnak majd a befektetési környezetben.
Beke Károly
mfor.hu
