Miután a horvát sportolók legyőzték Olaszországot és Szerbiát, a vizes világbajnokság döntőjében végig vezetve a házigazda Magyarország válogatottjának is elvették aranyérmes ábrándjait. Talán érdemes lehet egy kicsit a vereséget és annak okait elemző cikkek helyett a világbajnok gazdasági helyzetéről olvasni.
Az 1991 óta független, Kelet-Magyarországgal nagyjából azonos kiterjedésű (56,6 ezer négyzetkilométeres) Horvátország demográfiai szempontból sajnos nem áll túl jól. A horvát élveszületési mutató rendkívül alacsony: tízezer lakosra 93 csecsemő jutott 2014-ben és mindössze 88 2015-ben; s míg az ezredfordulón 4,5 millió lakosa volt, a legfrissebb adatok szerint már csak kevesebb, mint 4,2 millió. A 2008 őszén kezdődött nemzetközi gazdasági válság Horvátországot nagyon erőteljesen sújtotta, 2014-ig minden évben csökkent az éves GDP. Ha azt vizsgáljuk, hogy Horvátország mennyit profitált az Európai Uniós tagságból, akkor azt a megdöbbentő tényt kapjuk, hogy fiskális szempontból relatíve nem túl sokat: 2015-ben mindössze 226 millió eurós pozitív egyenleget zárt az EU-val szemben, míg ebben az évben Magyarország 4,6 milliárd eurós és Lengyelország 9,4 milliárd eurós pozitív egyenleget produkált. Az EU népszerűségét az sem növelte, hogy Horvátország szinte a csatlakozásának másnapjától, 2014-től túlzottdeficit-eljárás hatálya alatt állt, miután megsértette a költségvetésre vonatkozó kritériumot. Ezt az eljárást 2017. június 16-án az Európai Tanács lezárta, mivel a tagállam költségvetési hiánya a GDP 3%-ában meghatározott uniós referenciaérték alá csökkent. A GDP-arányos költségvetési hiány 2016-ban 0,8% volt, vagyis jelentősen visszaszorult a 2015-ös 3,4%-os adathoz képest. A Bizottság 2017. tavaszi gazdasági előrejelzése szerint a hiány 2017-re a GDP 1,1%-ára emelkedik, 2018-ra pedig a 0,9%-ára esik vissza. Az Európai Unió legújabb tagállamában csak 2016-tól kezdődően nőtt érzékelhetően a gazdaság teljesítménye. A bruttó hazai termék napjainkban 3,4%-os emelkedést mutat az egy évvel korábbi értékhez képest. Az egy főre jutó bruttó hazai termék az IMF számítása alapján Horvátországon a csatlakozáskori értékhez képest 15%-ot emelkedve 2017-ben haladta meg a 24 ezer dollárt. A foglalkoztatási ráta nagyon alacsony Horvátországban (2016-ban mindössze 56,9 százalék), a munkanélküliségi ráta várhatóan csak jövőre csökken 10% alá. A beruházások szintje nem éri el a kívánt mértéket, 2016-ban mindössze 18,8%-a volt az éves GDP-nek, de ez az érték növekedő tendenciát mutat, s komoly tervek vannak arra is, hogy az ország meghatározó ágazatát, a turizmus folyamatosan fejlesszék munkahelyeket és biztos megélhetést biztosítva a lakosságnak.
Ami a politikát és külpolitikát illeti, Horvátországban 2015 óta az Európai Néppárt tag HDZ – Horvát Demokratikus Közösség – és a centrista Most (Híd) nevű pártok által alkotott koalíciós kormányok vannak hatalmon. A közvetlenül megválasztott köztársasági elnökasszony, Kolinda Grabar-Kitarović korábban a NATO főtitkárhelyettese volt. Andrej Plenković a HDZ elnöke 2016 óta miniszterelnökként a gazdaság rendbetétele mellett főleg a balkáni helyzet enyhítésében vállalt szerepet, miután felvállalta azt a népszerűtlen döntést, hogy lemondott Szerbia uniós csatlakozásának blokkolásáról, a vétóval való fenyegetésről.
2016 nyarán Dubrovnikban tartotta első ülését a Három Tenger Kezdeményezés, amelyet követően a résztvevő 12 ország vezetői egy közös nyilatkozatot hagytak jóvá. A fenti pozitív fejlemény mellett aggodalomra adhat okot, hogy Horvátország nem tekinti kötelező érvényűnek a Szlovéniával folytatott tengeri határvita ügyében eljáró hágai nemzetközi döntőbíróság ítéletét. A kétsebességes Európai Unió tervében a szorosabb európai egység megteremtését szorgalmazza a horvát vezetés. 2017 elején Horvátország, Albánia és Montenegró elindította a „háromoldalú adriai kezdeményezést”, majd Washingtonban a három külügyminiszter bejelentette, hogy prioritásaik az orosz beavatkozás elleni küzdelem, a térség biztonságának erősítése, Albánia és Montenegró uniós tagsága.
A déli szomszédunk idén tavasz óta legnagyobb gazdasági kihívása az Agrokor nevű gigászi vállalatának válságmenedzselése. Egy frissen meghozott törvény, a „lex Agrokor” biztosítja a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő cég fennmaradását, és a törvény alapján a társaságot ma már egy állami különmegbízott, Ante Ramljak irányítja. Horvátország legnagyobb magánvállalata 60 ezer főt alkalmaz, és 6,5 milliárd eurós forgalmat bonyolít, ráadásul több országban – köztük Magyarországon – is vannak cégei, érdekeltségei. Egy másik gazdasági jellegű kérdés, ami komoly kihívást jelent a horvát kormánynak az a nemzeti olajvállalatuk, az INA többségi tulajdonjogának visszavásárlása a magyar anyavállalattól. Ezeket az állami szerepvállalásokat a horvát gazdaság terén érdemes lesz figyelemmel követni a jövőben, illetve hasznos lehet a sportteljesítményük sikereit is ellesni.
Kerényi Ádám
Tudományos segédmunkatárs
MTA KRTK VGI
