Az elemzőket is alaposan meglepő, júniusban jelentősen visszaeső 3,5 százalékos magyar inflációs ráta már a második hónapja alacsonyabb a szlovák (+4,1 százalék) és a lengyel (+3,7 százalék) pénzromlásnál. A visegrádi országok közül így egyedül a cseheknél kisebb a deviza romlásának mértéke (+1,9 százalék). Érdekes, hogy a hosszú idő után most júniusban lett kisebb a magyar árindex növekedésének mértéke az osztrákénál (előzetes adatok alapján +3,7 százalék).
Az Európai Unióban egyébként a legmagasabb mértékű fogyasztói termékdrágulást Romániában (+8 százalék) és a balti országokban - az eurózóna tag Észtországban (+4,9 százalék!), Litvániában (+4,8
százalék), Lettországban (+4,7 százalék) - mérte az Eurostat, míg a legalacsonyabb pénzromlást Svédországban (+1,5 százalék, 6,5 százalékos első negyedéves gazdasági növekedés mellett!), Szlovéniában (+1,6 százalék) és a már említett Csehországban regisztráltak.
Az eurózónában az éves átlagos pénzromlás 2,7 százalék - a maginfláció 1,6, ami magasabb a várt 1,5 százaléknál -, míg az EU27 tagállamában átlagosan 3,1 százalék volt.
mfor.hu
