A Nikkei című tokiói gazdasági lap szerdai beszámolója szerint a kormányzati számításoknál a közúti és vasúti hálózatban és egyéb infrastruktúrában - például az áram- és a csatornarendszerben -, az épületekben és a termelő üzemekben keletkezett károkat vették figyelembe.
A fukusimai atomerőműben történt súlyos üzemzavar közvetlen és közvetett költségei nincsenek benne a számításban, a kárfelszámolás és az újjáépítés azonban így is háromszor nagyobb anyagi terhet jelenthet, mint a legutóbbi hasonló természeti katasztrófa, az 1995-ös kobei földrengés utáni helyreállítás költsége.
Ugyancsak szerdai sajtóbeszámolók szerint 25 milliárd dolláros hitelt állítanak össze japán nagybankok a fukusimai erőművet is üzemeltető Tokyo Electric Power (Tepco), a legnagyobb ázsiai közműcég számára. A társaság a megrendült pénzügyi helyzetének rendezésére használná fel a hitelt, ebből állítaná helyre a földrengés és a szökőár következtében megrongálódott hálózatát, és pótolná a kiesett kapacitást.
A katasztrófa miatt nagyjából 20 százalékkal csökkent a cég hő- és atomerőművi kapacitása. Semmilyen körülmények között nem lehet használni többé például a Fukusima 1-es számú (Daiicsi) atomerőművet, amelynek reaktoraiban a földrengés és cunami után sorozatos balesetek történtek. Az igen öreg, az 1970-es években épült erőmű hat reaktorát jelentősen megrongálták a természeti katasztrófát követő robbanások, tüzek és a hűtéshez használt tengervíz.
MTI
