Marad az EVA és a Start-kártya
"A Munkahelyvédelmi Akcióterv valóban tartalmaz olyan elemeket, amelyek egy része az EVA-val szemben kínál egyes adózók számára kedvezőbb alternatívát, nincs szó azonban ezen adónem megszüntetéséről" - válaszolta az mfor.hu kérdésére szokásos havi online sajtótájékoztatóján Banai Péter Benő. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára hozzátette: a jelenlegi akciótervben sokkal szélesebb kedvezményezetti körről van szó, akik esetében csökken a szociális hozzájárulási adó, mint a Start-kártya esetében, azonban nincs szó az eddig meglévő rendszer megszüntetéséről.
Egyszerűsített vállalkozói adóból (EVA) az idei évben 225 milliárd forintos bevételre számít a kormány, ebből az év első felében mindössze 38,5 milliárd teljesült. Tavaly 172,3 milliárd forint volt a költségvetés EVA-bevétele, az idei évre várt emelkedés nagy része valószínűleg annak tudható be, hogy az adó kulcsa 30-ról 35 százalékra emelkedett. Emiatt a kormány várakozásai szerint 16,2 százalékkal csökkenhet az adónemet választók száma, így jövőre 178,2 milliárd forintos bevétellel kalkulál a költségvetés tervezete.
Az EVA-val szemben alternatíva lehet a Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében meghirdetett kisvállalkozói adó, melynek keretében főállásban havi fix 50 ezer forintot, mellékállásban pedig 25 ezer forintot kell befizetni, ami kiváltja majd a vállalkozói szja-t, a vállalkozói osztalékalap utáni adót, vagy az átalányadót, a társasági adót, az szja-t, jutalékokat, egészségügyi hozzájárulást, illetve a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást. Azonban ha a vállalkozó éves árbevétele meghaladja a 6 millió forintot, akkor az azt meghaladó részre 40 százalékos adót kell majd fizetni. Éppen ezért ez csak azoknak lehet vonzó, akiknek a bevétele biztosan nem haladja meg ezt a szintet, ebbe a körbe elsősorban egyéni kisvállalkozók férhetnek bele.
A Start-kártyával kapcsolatban éppen a múlt héten számoltuk ki, hogy az új járulékkedvezmények elvileg lényegesen kisebb tehercsökkenést jelentenek, azonban hosszabb időre szólnak és enyhítenek a feltételeken is. Az NGM akkor úgy nyilatkozott, hogy az eddigi kedvezményeket mindössze nagyjából 100 ezren vették igénybe, az új járulékkedvezményekkel viszont akár tízszer ennyien is élhetnek.
Nagyot nyerhetünk, ha maradnak az alacsony hozamok
Az elmúlt hetekben több hónapos mélypontokra estek a magyar állampapírok aukciós hozamai, ennek várható hatásáról is megkérdeztük az NGM helyettes államtitkárát. Banai Péter Benő szerint ha a hozamcsökkenés tartóssá válik, akkor értelemszerűen csökkennek a költségvetés kamatkiadásai is. Ez éves szinten több tízmilliárd forinttal kevesebb kiadást is jelenthet, azonban rövid távon, az idei kiadások kapcsán még korai lenne következtetéseket levonni. Mindez azt jelentheti, hogy ha ősszel is alacsonyak maradnak a hozamok, akkor jövőre már csökkenhetnek a kamatkiadások.
Idén egyébként a költségvetés 1065 milliárd forintot irányzott elő kamatkiadásokra, ebből június végéig 692,6 milliárd forint teljesült, vagyis az éves cél kétharmada fél év alatt. Ezzel kapcsolatban rendre kiemeli a kormány, hogy a kamatkiadások időbeli lefutása évente változhat, azonban időarányosan meglehetősen rosszul állunk, hiszen ha a második félév is hasonlóan rossz lesz, akkor már a kamatkockázati tartalék sem biztos, hogy fedezi a kiadásokat. Tavaly a büdzsé 1101,1 milliárd forintot költött kamatokra, ennek 57,9 százalékát az első félévben.
Az NGM helyettes államtitkárát még egy témában kérdeztük: a kormány és a Bankszövetség megállapodása szerint a pénzintézetek a tavalyi végtörlesztésből eredő veszteségeik 30 százalékát leírhatják a bankadójukból, azonban ezt nem készpénzben, hanem állampapírban kapják meg, és vállalták, hogy azt a futamidő végéig tartják. Banai Péter Benő kérdésünkre elmondta: eddig 76,1 milliárd forintnyi kötvényt vettek át ezen a jogcímen a bankok, ezek idén ősszel járnak le.
Beke Károly
mfor.hu
