A Bank of America-Merrill Lynch szakelemzői felidézik, a háromezer milliárd forintnyi - a hazai össztermék (GDP) 11 százalékának megfelelő - magánnyugdíj-pénztári vagyon zöme februártól visszakerül állami kezelésbe, és ennek jelentős részét várhatóan az államadósság csökkentésére fordítják.
A ház szerint azonban az egyszeri adósságcsökkentésből eredő előnyök rövid életűnek bizonyulhatnak valamely erőteljes költségvetéspolitikai rögzítő tényező nélkül. Ebből a szempontból a BofA Merrill Lynch Global Research londoni elemzői "üdvözlendőnek" tartanák a GDP-arányos adósságráta "erős alkotmányos korlátozását".
A cég szerint továbbra is sok a bizonytalanság a februárban esedékes konszolidációs program részleteit illetően. A ház elemzői közölték azonban: nem zárják ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök "meglepi" a piacot egy olyan intézkedéssel, amely - 5-7 évnyi bevezetési időt engedve - 60 százalékos felső határt szabna a GDP-arányos adósságrátára.
A BofA Merrill Lynch Global Research szakértői szerint ez "ambiciózus, de nem lehetetlen" célkitűzés lenne, ha megfontolt kiadáskezelési politika kapcsolódik hozzá.
A cég szerint ugyanakkor "nem lenne kívánatos", ha - amint azt "egyes tisztviselők felvetették" - a kormány azonnali adósságcsökkentési céllal idő előtt visszafizetné a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) a pénzügyi válság legrosszabb időszakában felvett bankszektor-támogató hitelrészt, mivel ez a devizatartalékokat csökkentené.
Az utóbbi napokban más nagy londoni házak is kidolgoztak lehetséges forgatókönyveket a februárra várt konszolidációs intézkedéscsomag mibenlétére és várható hatásaira.
A BNP Paribas bankcsoport szakértői e héten ismertetett tanulmányukban olyan modellt dolgoztak ki, amelyben a csomag 70 százalékát adnák a szerkezeti jellegű kiadáscsökkentések, a bevételnövelő intézkedések zöme pedig új "zöld adókból" eredne.
Egy ilyen csomaggal a BNP Paribas elemzői szerint az idén a hazai össztermék 3 százaléka alá, 2012-ben pedig 1,5 százaléknál is kevesebbre lehetne csökkenteni az államháztartási hiányt.
A közadósság-ráta is ütemesen tovább csökkenhetne, 2013-ra 67 százalék körüli szintig, elsősorban a 2011-2013-as időszakban 3,0 százalék körüli átlagszint környékén mozgó GDP-arányos elsődleges költségvetési többlet révén - állt a tanulmányban.
Ennek a forgatókönyvnek a "nyilvánvaló előnye" a ház szerint az lenne, hogy szerkezeti jelleggel, fenntartható módon csökkentené az államháztartási hiányt.
A BNP Paribas szerint ha ez bekövetkezik, a hitelminősítők az idei év későbbi szakaszában a jelenlegi - leminősítés lehetőségére utaló - negatívról várhatóan stabilra javítják a magyar adósosztályzatokra érvényben tartott kilátást.
Valamivel óvatosabb előrejelzést adott a várható magyarországi költségvetési intézkedésekről a Capital Economics. A cég szakértői szerint három lehetőség van: az első, leginkább piacbarát forgatókönyv az lenne, ha a kormány átfogó költségvetési csomagot jelentene be, amelynek mérete nagyjából megfelel a várakozásnak, és amely kezeli Magyarország alapvető költségvetési gyengeségeit.
Ennél kedvezőtlenebb lenne egy olyan csomag, amely "méretes" ugyan, de kevésbé kézzelfogható - például hatékonyságjavító jellegű - lépéseket tartalmaz.
A legrosszabb forgatókönyv az lenne a Capital Economics londoni elemzői szerint, ha a magyar kormány a vártnál kisebb méretű konszolidációs csomaggal állna elő.
A ház várakozása mindent egybevetve az, hogy a forint elmúlt év végi, jórészt a költségvetési intézkedések elmaradása által hajtott heves árfolyamkilengései ezúttal "cselekvésre sarkallhatják" a Fideszt. A Capital Economics londoni szakértői szerint radikális reformlépések valószínűleg most sem várhatók, de a kormány rátalálhat egy olyan középútra, amelynek révén a forint is viszonylag stabil maradhatna 275 forintos euróárfolyam környékén.
MTI
