A Kereszténydemokrata Néppárt „a családi csőd” fogalmáról beszél „magáncsőd” helyett, de ennek a fogalomhasználatnak inkább figyelemfelkeltő okai vannak. Az igazi különbség a családi, illetve magáncsőd és a cégek csődvédelme között húzódik, fejtette ki Bagdy Gábor. Szerinte teljesen nonszensz, hogy a nehéz helyzetbe jutott cégeket megilleti ez a védelem, míg a családokat nem. A téma egyébként régóta a levegőbe lóg, de idáig senkinek sem volt olyan fontos, hogy ebből a javaslatból törvény legyen.
Ezért a KDNP zászlajára tűzte az ügyet, és most, a gazdasági válság közepette egyre nagyobb az érdeklődés egy ilyen intézmény iránt. Bagdy Gábor szerint ma már Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is nyitottnak mutatkozik a családok csődvédelmének ügyében. Ilyen törvény egyébként az USA-ban és Nyugat-Európában szinte mindenhol létezik, sőt, már Csehországban is megalkottak egy ilyen jellegű törvényt.
A magáncsőd, illetve családi csőd azonban lényegesen különbözik a céges eljárásoktól, és az egyes országokban másképp működik. A KDNP javaslata lényegében három lábon nyugszik: egy bírósági szakasz, egy banki szakasz, majd a család helyzetének megnyugtató rendezése.
Ha egy család nehéz anyagi helyzetbe jutna, akkor bírósághoz fordulhatna, amely elrendelné a csődvédelmét és fizetési moratóriumot írna elő. Egyben kijelölne melléjük egy családi gondnokot, aki a családdal együttműködve felméri a kiadásokat és bevételeket. Ezután a gondnok megpróbálja a család cash flowját rendbe hozni, és a családnak kötelessége lenne együttműködni. Közösen alakítanának majd ki egy életstratégiát, hogy a katasztrófa felé száguldó családot stabil állapotba jutassák. A bíróság szerepe nagyon fontos, hiszen az jogi kontrollt jelentene, valamint kikényszerítené és írásba foglalná megállapodásokat.
Családi gondnokot jelölnének ki
Ehhez azonban a legtöbb esetben anyagi háttérre is szükség van, aminek megteremtésére egy speciális pénzintézet alakulna. A KDNP ezt nevezné Családi Értéktárnak, amely segítene a készpénzhiány áthidalásában. Legfontosabb feladata a lakás-mobilitás biztosítása lenne, hiszen a kilakoltatásra legtöbbször uzsora- vagy jelzáloghitel miatt kerül sor.
Ezért a Családi Értéktár piaci áron megvásárolhatná a lakásokat, és egy kisebbet vehetne az érintetteknek. Ekkor a család nem vesztené el a vagyona felét, mint ahogy ez egy banki kényszerlikvidálás esetén megtörténhet, magyarázza a képviselő. A későbbiekben a banknál felhalmozódhatna egy lakásállomány, ami bérlakásként szintén a bajba jutottak rendelkezésére állhatna.
Bagdy Gábor szerint ez a rendszer azoknak ad megoldást, akiknek van esélye a visszatérésre a normál életpályára. Nyilvánvaló, hogy azoknak nem nyújthat megoldást, akik évek óta kiestek a munka világából, az ő megsegítésükre más módszereket kell találni. Tehát ez nem a szegénység általános problémáját oldaná meg, inkább a középosztálybeliek lecsúszásának vetne gátat. Azoknak lenne kedvező, akik most vesztették el munkájukat, vagy a forint gyengülése miatt kerültek lehetetlen anyagi helyzetbe.
Takarékos és hatékony megoldás lenne
A család mellé kijelölt gondnoknak döntő szerepe lenne az ügyben, hiszen ő tárgyalna az érdekelt felekkel. Nyilvánvaló, hogy nemcsak a családnak kell áldozatot hoznia, hanem annak a banknak is, amely adott esetben esetleg felelőtlenül hitelezett.
Gyakran az a legnagyobb probléma, hogy a magánszemélyeknek nincs kellő pénzügyi ismeretük, és így a hitelezőkkel nem egyenlő felekként tárgyalnak. Ám a külső közreműködő révén egyenlő informáltságú felek ülhetnének le tárgyalni, és megtalálhatnák a közös megoldást, véli a politikus.
Egy ilyen pénzintézet létrehozásának természetesen költségei is lennének, Bagdy Gábor szerint azonban a mostani kormányzati lépéseknél jóval kevesebbe kerülne. Úgy véli, a jelzáloghitelesek megsegítésére hozott törvények hatása egyelőre felmérhetetlen, mert a költségvetés olyan garanciákat vállal fel, amelyek hatása ma még kiszámíthatatlan. Ám a javasolt rendszer sokkal takarékosabb és - nem utolsó sorban - méltányosabb volna, tette hozzá.
A KDNP tudja, hogy régóta folynak szakmai próbálkozások a magáncsőd bevezetésére. A párt szeretné felhívni a figyelmet a problémára, és ehhez politikai támogatást is nyújt. Ugyanakkor a válság kezelése érdekében a családok csődvédelme mellett a Családi Értéktár létrehozásával új eszközökkel is segítené a bajbajutott családokat. Egyébként az elképzelés teljesen piackomform, és csak a normál üzleti kockázat kezelésében jelentene változást a jelenlegi gyakorlathoz képest.
Varga M István
Menedzsment Fórum
