A Pécsi Tudományegyetem az OTP Alapkezelő megbízásából készített felmérést a magyar lakosság befektetési kultúrájáról. A kutatás során 500 embert kérdeztek meg, akiknek van valamilyen megtakarításuk, emellett fókuszcsoportos beszélgetéseket és mélyinterjúkat folytattak le. "Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, milyen nyomot hagyott az emberek lelkében a válság, hogyan befolyásolta befektetési döntéseiket" - emelte ki a szerdai sajtótájékoztatón Gáti László, az OTP Alapkezelő értékesítési és marketingvezetője.
A bankbetét és a készpénz a sláger
A megkérdezettek átlagosan pénzük 53,5 százalékát tartják bankbetétben, a felmérés tanulságai szerint az emberek ezt a megtakarítási formát tartják a legbiztonságosabb és legegyszerűbbnek. További 24 százalék a készpénz aránya, azaz a magyarok megtakarításainak háromnegyede ebben a két eszközben van. Ugyanakkor a részvények és az értékpapírok aránya csak 11 százalék.
A fenti számok is azt mutatják, hogy a biztonság mindennél fontosabb számunkra. A megkérdezettek 47 százaléka szerint a befektetési döntések meghozatalánál a legfontosabb a biztonság, míg az elérhető hozamot csak 31 százalék jelölte meg első helyen. A felmérés tanulságai szerint a válság hatására a korábbinál is jobban felértékelődött a biztonság szerepe. Érdekesség, hogy a fővárosban még fontosabb az emberek számára a biztonság: a megkérdezett budapestiek 62 százaléka azt jelölte meg első helyen.
A vizsgálat azt mutatja, hogy a megkérdezett 500 ember közül azok, akik tudnak megtakarítani, átlagosan havi 28 400 forintot tesznek félre. Az emberek többsége egy, vagy legfeljebb két bankkal áll kapcsolatba, a minta 87 százaléka tartozik ebbe a két csoportba.
A megkérdezettek 19,2 százaléka tartalékképzés miatt takarít meg, 16,6 százalék számára az anyagi biztonság a fontos, mindössze 6,4 százalék azok aránya, akik nyugdíj-kiegészítés miatt tesznek félre. Magas arányt értek el azok, akik a gyerek jövőjéről akarnak gondoskodni a megtakarításaikból, illetve közel 10 százalék azok aránya, akik lakásvásárlásra vagy felújításra gyűjtenek. A nyugdíj bizonytalansága miatt azonban a fiatalok is egyre nagyobb arányban tartják szem előtt hosszútávú befektetési stratégiájukat.
"A válság hatására az emberek számára az is fontos lett, hogy munkahelyük esetleges elvesztésével további egy-másfél évig fenn tudják tartani jelenlegi életszínvonalukat, vagy legalábbis ne sokat kelljen engedni belőle" - emelte ki Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem professzora.
Csak minden harmadik magyar tudja, mennyi az alapkamat
A megkérdezettek alig átlagosnak minősítették saját informáltságukat, illetve magabiztosságukat, mindössze a magyarok negyede fordul pénzügyi tanácsadóhoz - mondta a felméréssel kapcsolatban Törőcsik Mária. Ezen belül a férfiak jobban bíznak döntéseikben, a korosztályok szerint pedig a 30-39 évesek hisznek abban leginkább, hogy jó döntéseket hoznak, a 60 felettiek viszont kimondottan bizonytalanok. A tanulságok szerint az iskolai végzettség emelkedésével a magabiztosság is nő.
Az egyetem munkatársai azt is megpróbálták feltérképezni, mely banki termékek tűntek el a válság hatására. Ebben a tekintetben jól látszik az áruhitelek és a személyi kölcsönök visszaesése, ami talán a pénzügyi tudatosság emelkedésének következménye - mutat rá Törőcsik Mária. A megkérdezettek 58,8 százalékának van valamilyen havi törlesztési kötelezettsége, ami átlagosan 58 300 forintot tett ki. A professzor szerint a kutatásból az is látszik, hogy akiknek hitelük van, azok számára az átlagosnál is fontosabb a biztonság a befektetések terén.
A kutatásban a lakosság pénzügyi ismereteit is vizsgálták néhány egyszerű kérdéssel. A válaszok azt mutatják, hogy a megkérdezettek mindössze 15 százaléka tudta megbecsülni, mennyi volt tavaly az infláció hazánkban, míg a jegybanki alapkamat mértékét az emberek harmada saccolta meg helyesen.
A felmérés összegzése szerint a pénzügyi kultúra alapja a józan ész, a család, az iskola és a média hatása. Ennél eggyel magasabb szint, amikor már valaki önmaga kezd el érdeklődni, informálódni, a legfelső szint pedig az aktív pénzkezelés.
Az OTP Alapkezelő szakemberei kiemelték: egyelőre nem látják annak jeleit, hogy a befektetők tömegesen vonnák ki pénzüket a magyar eszközökből, remélik, hogy nem is lesz ilyen megrendülés a teljes pénzügyi szektorban.
Beke Károly
mfor.hu
