A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi felügyelete számos pénzügyi szervezet esetében azt vizsgálta, hogy a hatályos jogszabályoknak megfelelően kerültek-e meghirdetésre, bevezetésre a 2012. január 1-je és 2013. december 31-e között közzétett hirdetményekben foglalt költség, díj változások. Jelenleg 35 ügy került lezárásra, ezeknél egyetlen esetben sem érvényesültek maradéktalanul a fogyasztói jogok, és egyértelműen hátrányos helyzetbe kerültek az ügyfelek emiatt. Voltak az őket széles körét érintő jogsértések is, így például egy banknál 40 számlacsomagot érintően történt új díjbevezetés, a tájékoztatási kötelezettségnek viszont nem tett eleget a bank - részletezte Windisch László, a Pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök.
Halmozott jogsértésekre is fény derült, így például adott éven belül legalább négy időpontban történt jogszerűtlen díjemelés.
Éppen ezért a Pénzügyi Stabilitási Tanács összesen 35 pénzintézetre fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, 33 ügyben pedig a jogosulatlanul befizetett díjak visszafizetésére is kötelezték a szolgáltatókat - ezt április 30-ig kell visszafizetni majd és 10 milliárdos nagyságrendet jelent. Összesen így a megállapított bírságok nagysága 1,2 milliárd forint lett. A súlyos bírság kiszabására azért volt szükség, mert ez a típusú szolgáltatói jogsértés elterjedt gyakorlattá vált. A szakember elmondás szerint éppen ezért szeretnék markánsan lezárni a fogyasztóknak hátrányos magatartást, amihez egy preventív, visszatartó erejű bírság is szükséges.
Büntetett bankok: Erste, MKB, OTP, FHB
A bankokra ebből a bírságból összesen több mint 800 millió forint esik, melyből a legnagyobb egy bankra eső bírság 98 millió forint volt - ekkora összeget az Erste, a Raiffeisen és az MKB Bankra szabtak ki. Nem sokkal kevesebbet, 95 milliót kapott az FHB, a Budapest Bank pedig 93 milliót. A maximális 100 millióhoz közeli bírság kiszabását ezekben az esetekben azért tartották szükségesnek, mert a jogsértés a fogyasztók széles körét érintette.
A feügyelet a vizsgálatok során az alábbi jogsértéseket tárta fel:
- hiányzott a díjmódosításra lehetőséget adó, meghirdetett oklista az üzletszabályzatban vagy az általános szerződési feltételekben
- a kedvezőtlen szerződésmódosításról annak hatályba lépése előtt kevesebb, mint két hónappal nem tájékoztatták a fogyasztókat
- a kedvezőtlen szerződésmódosítás hatályba lépése előtt két hónappal nem tájékoztatták a fogyasztókat ingyenes felmondási jogukról
- elmulasztották közölni az ügyfelekkel a díjmódosítás okát
- az egyoldalú kedvezőtlen szerződésmódosítás új díjfajta bevezetésével történt
- korábbi "díjmentes, ingyenes, 0 forintos" tranzakciót tettek fizetendővé, ami szintén új díj bevezetését jelenti
- megváltoztatták a díjszámítás módját.
Kérdésre válaszolva Windisch László elmondta, hogy a jegybank jogértelmezése szerint a nulla forintos díj nem díj. Ez ugyanis nem egy bevezetett díj, hanem egy marketing eszköz. Akkor lehetne bevezetett díjnak tekinteni, ha a fogyasztó tisztában lenne vele, hogy a jövőben számíthat az akciós díjtétel emelésére. A szakember megjegyezte: állnak elébe a bankok által indított pereknek, alaposan körüljárták a probléma jogi kérdéseit.
Még több mint 120 szolgáltatónál zajlik vizsgálat, mely teljes körűen 2014 nyarán zárulhat - tájékoztatott Freisleben Vilmos, a felügyelet fogyasztóvédelmi igazgatója. Ez viszont nem jelenti azt, hogy véget érnének a vizsgálatok, hiszen a jövőben is folyamatosan szemmel tartják a bankok által végrehajtott intézkedéseket.
Sőt, a mostani 100 milliónál is nagyobb bírságok is kiszabásra kerülhetnek, hiszen a 2014. februári törvénymódosítás 500 milliós felügyeleti bírság meghatározását is lehetővé teszi, ám ez a jogszabály szerint kizárólag az ingyenes készpénzfelvételhez kapcsolódó szabálysértésekre vonatkozik. A mostani vizsgálat a bankszámlaszolgáltatásokra vonatkozik.
mfor.hu
