Míg a térség öt országa (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) összességében 14 százalékos éves átlagos növekedés elé néz, a délkelet-európai országokban 15,7 százalékos fejlődés valószínűsíthető, míg a korábbi Független Államok Közösségének (FÁK) tagállamaiban 22,1 százalékos éves növekedés várható.
A régióban működő jelentősebb bankok eltérő válaszokat adnak erre a kihívásra. A kutatás szerint számos olyan bankot találunk, amely viszonylag komoly piaci részesedéssel rendelkezik korábbi kulcspiacain, ám a jövőbeli siker érdekében hajlandó volt arra, hogy - akár kisbankok felvásárlásával is - új területeken jelenjen meg.
Az elemzés ezen bankok közé sorolja például az OTP-t: a pénzintézet 2004-ben négy országban volt jelen, amelyekben együttesen 12,5 százalék körüli piaci részesedéssel bírt. Idén februárra ez kilenc országra bővült, ám az összesített piaci részaránya az érintett piacokon 7,5 százalékra csökkent. A régióban a legtöbb (14) piacon a Raiffeisen van jelen, míg a második legnagyobb piachalmozó az UniCredit, 13 célpiaccal.
A másik, jól kitapintható stratégia képviselői csak akkor lépnek tovább, ha a korábban elért piaci részesedésüket nem erodálja az új piaci jelenlét. A belga KBC, a K&H Bank anyacége például a vizsgált több mint három év során csak eggyel növelte azon térségbeli országok számát, ahol piacra lépett, míg az Erste, amely három országban jelent meg a vizsgált időszakban, kínosan ügyelt arra, hogy a célpiacokon a részaránya ne süllyedjen 15 százalék alá.
Persze az új idők szele itt is hozhat változásokat: a KBC a napokban vásárolt 761 millió dollárért Oroszországban bankot. A növekedési kilátások kapcsán mind többen osztják Herbert Stepic, a Raiffeisen International Bank-Holding AG elnök-vezérigazgatójának azon véleményét, mely szerint erőteljes oroszországi jelenlét nélkül a jövőben aligha képzelhető el komoly régiós pozíció - írja a Napi Gazdaság.