A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke azt MTI-nek adott interjúban egyebek mellett kijelentette: a jegybank egyetért Patai Mihály bankszövetségi elnök javaslatával, amelynek értelmében a kéthetes jegybanki kötvény újra kéthetes jegybanki betétté alakulna, ami praktikusan azt jelenti, hogy csak a hazai hitelintézetek helyezhetnek el az MNB-ben pénzt.
A Barclays szerint az MNB-elnök által felkarolt javaslat "a monetáris lazítás alternatív módjának tűnik". A ház elemzőinek becslése szerint ugyanis ez hozzávetőleg 400 milliárd forintot "nyomna ki" piacra, és ennek nyomán az MNB alapkamata veszítene jelentőségéből a piaci kamatok javára.
A Barclays elemzőinek számításai szerint a kéthetes jegybanki likviditásfelszívó eszköz szűkítése piaci hatásait tekintve 0,50 százalékpontos kamatcsökkentésnek is megfelelhet. Ha ezt a piaci szereplők is így értékelik, annak jelentős forintgyengülés lehet a következménye, bár az MNB devizaeladással sterilizálhatja a kéthetes jegybanki eszköz szűkítéséből eredő likviditásinjekciót - hangsúlyozták a Barclays londoni szakértői.
A ház elemzői megerősítették azt a várakozásukat, hogy a monetáris tanács a jövő heti kamatdöntő ülésen 0,50 százalékponttal 4,50 százalékra csökkenti alapkamatát. A Barcalys londoni közgazdászai szerint ugyanakkor elképzelhető az is, hogy a nem szokványos monetáris enyhítési módszerek "fokozott alkalmazására" tekintettel az MNB megmarad az eddigi, lépésenként 0,25 százalékpontos kamatcsökkentési ütemnél.
A 4cast közgazdászai is annak a várakozásuknak adtak hangot csütörtöki értékelésükben, hogy az MNB-eszközben a nem Magyarországon honos hitelintézetek által korábban elhelyezett likviditás kikerül a piacra, ahol a kamatszintet nem az MNB, hanem a kínálati-keresleti kondíciók határozzák meg. Ennek eredményeként a rövid távú piaci kamatok a kéthetes MNB-eszköz kamatszintje alá csökkenhetnek, és ebben az esetben ez a jegybanki eszköz már nem látná el teljes körű kamatrögzítő funkcióját, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy az intézkedés kamatcsökkentésnek felel meg.
A 4cast elemzői szerint ugyanakkor a tőke szabad áramlását előíró EU-szabályok szűkíthetik az MNB lehetőségeit azoknak a kerülőutaknak a lezárására, amelyeken át offshore pénzek áramolhatnak vissza a jegybankba.
MTI
