Ursula von der Leyen adatai szerint az utóbbi tíz évben csaknem a kétszeresére emelkedett azoknak az aránya, akik 60 éves koron túl is munkaviszonyban álltak. Míg 2000-ben az arány 19,9 százalék volt, addig tavaly elérte a 38,4 százalékot. A tendencia további emelkedést mutat - hangsúlyozta von der Leyen.
Jelentésének indoklásában rámutatott: a korhatár fölemelésének két alternatívája van. Vagy csökkenteni kell a nyugellátások összegét, vagy föl kell emelni a munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulék mértékét. Szerinte egyik sem járható út, ráadásul a nemzedékek közötti igazságosság is azt diktálja, hogy emelkedjék a korhatár. Míg a 70-es években öt kereső jutott egy nyugdíjasra, mára az arány 3:1-re csökkent. Ez pedig fokozott terheket ró a járulékfizetők körére. A mai nyugdíjasok átlagosan 17 éven át részesülnek ellátásban, 30 évvel ezelőtt ez az időtartam alig 10 év volt. "Ma, amikor a várható élettartam jócskán meghosszabbodott, elvárható, hogy egy kicsit tovább dolgozzanak az emberek" - fogalmazott a miniszter.
Máshogy látják a kérdést a munkavállalók érdekképviseleti szervei. Michael Sommer, a szakszervezeti szövetség (DGB) elnöke a ZDF televíziónak nyilatkozva rámutatott: a 64 év fölötti embereknek mindössze 10 százaléka van teljes foglalkoztatású állásban. Sommer korábban azt indítványozta, hogy a kormány ne emelje föl a nyugdíjkorhatárt, viszont növelje a járulék mértékét. Ha mind a munkavállalók, mind a munkaadók a jelenleginél 0,6 százalékkal többet fizetnének be az állami nyugdíjpénztárba, akkor nem volna szükség a korhatár fölemelésére - érvelt a DGB elnöke.
Az ellenzék és a szakszervezet részéről hangoztatott bírálatok dacára a kormány kitart az előző nagykoalíció (CDU/CSU-SPD) által jóváhagyott nyugdíjreform mellett. Ennek értelmében 2012-től 2029-ig fokozatosan 65-ről 67 évre emelkedik a korhatár.
MTI
