A kormányfő eredeti terve az volt, hogy a deficit növelésével finanszírozza az adócsökkentést - emlékeztetett az újság a tavaszi választási ígéretekre. Csakhogy ez megbukott az EU és az Nemzetközi Valutaalap (IMF) vétóján. Ezután következett a bankadó, majd most a válságadó. Mindkét intézkedést megszavazta a parlament, ahol a kormánynak kényelmes többsége van, az érintettekkel való előzetes konzultáció elmaradt - közli a lap.
A bírálatok ennek dacára mérsékeltek: mindkét különadó népszerű a magyar lakosság körében, mert a pótlólagos terhek olyan ágazatokat érintenek, amelyeknek cégei túlnyomórészt külföldi befektetők ellenőrzése alatt állnak - mutatott rá a Berliner Zeitung, föltéve a kérdést: vajon alkalmasak-e ezek a lépések arra, hogy meggyőzzék a hitelezőket a magyar gazdaság új irányvonaláról?
Az érintett vállalatok nyereségének mintegy felét viszi majd el a különadó. Orbán kormányfő hatásos érvvel kontrázza meg a bírálatokat: ha majd a magyar gazdaság ismét évi 4-6 százalékkal növekszik, akkor ezek a cégek is tekintélyes nyereségre számíthatnak. Csakhogy a miniszterelnök optimizmusát jelenleg nem sokan osztják - zárta írását a Berliner Zeitung.
MTI
