A gépjármű-biztosítási csalások leggyakoribb esetei megrendezett autóbalesetek, valós balesetek bekövetkezése után visszamenőleges időponttal megkísérelt biztosítási szerződéskötések, fiktív gépjárműjavítási számlák benyújtásai, illetve a jogos igénynél magasabb összegű kártérítés igénylések - mutat rá a Generali.
A régiós tulajdonos, a Generali PPF Holding (GPH) társaságai közül a csehországi Ceská Pojistovna például éves szinten több mint 9 millió euró összértékű biztosítási csalást leplez le, a Generali Slovensko pedig havonta átlagosan közel 300 gyanús biztosítási eseményt vizsgál Szlovákiában. A magyarországi vizsgálati csoport 2008-ban több mint 200 biztosítási csalást derített fel, és a jogalap nélküli, elutasított kárigények összértéke 550 millió forintot (2 millió euró) tett ki.
A gépjármű-biztosításoknál a csalások előfordulása nem köthető kifejezetten márkákhoz, de az értékesebb kocsik - mint a Mercedes, Volkswagen, BMW, Audi - más gépjárműtípusokkal összehasonlítva gyakrabban bukkannak fel a biztosítási csalások aktáiban. A drágább gépjárműtípusok esetén a kifizetett kárösszegek is nagyobbak. Ez persze nem jelenti azt, hogy az olcsóbb márkákkal nem követnek el csalásokat - jegyzi meg a közlemény.
Magyarországon a Suzuki személygépkocsikhoz köthető esetek száma volt az egyik legkiemelkedőbb: 1994 végétől 2 év alatt 500 casco lopáskárt jelentettek be a Generalinál Suzuki személygépkocsikra. Egy évvel később már 6 százalék volt a lopásgyakoriság ezekre az autókra.
A biztosító vizsgálati csoportja - a rendőrséggel együttműködve - vizsgálta a gyanús eseteket, amelyek során kiderült, hogy a legtöbb alkalommal fiktív autólopásokról volt szó. Sokszor a gépjárművet a tulajdonos tudtával, illetve megbízásából külföldre vitték, és ezt követően jelentették be a lopáskárt. A rendőrség 60 gyanúsított ellen - csalás miatt - folytatott eljárást, amelynek során az "ellopott" járművek 10 százalékát megtalálták és visszaszállították külföldről - ismerteti a közlemény. Hozzáteszi: a Suzuki márkájú autók lopásgyakorisága 1997-re 6 százalékról 1 százalékra csökkent.
Ha a csalások felderítetlenül maradnának, elkerülhetetlen lenne a biztosítási díjak emelkedése. A biztosítási csalás következménye Magyarországon akár 10 évig terjedő szabadságvesztés is lehet.
MTI
