A volt pénzügyminiszter az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban (EBRD), szakmai közönség előtt tartott hétfő esti előadásában kijelentette: továbbra is előnynek, semmint hátránynak tekinti a külföldi tulajdonlást a térségi bankrendszerekben. Bokros Lajos szerint a válság tavaly októberi kitörése után sem merült fel érdemi kockázatként, hogy a tulajdonos nyugati bankok például a magyar piacon a hitelezés felfüggesztésére utasítják helyi leányvállalataikat.
A pénzügyi szakember szerint ugyanis a külföldi bankok felismerték: ezzel olyan elviselhetetlen helyzetet teremtenének, amely a magyar lakosság bizalmának teljes elvesztését eredményezné. Emellett olyan képzetet is keltettek volna, mintha a bankok csődben lennének. Bokros Lajos szerint a külföldi bankok felismerték azt is, hogy Kelet-Európa az egyetlen piac, ahol még növekedhetnek és eredményt realizálhatnak. Sok nyugati bank eredményének 90 százalékát Kelet-Európában éri el, tette hozzá.
Néhány hete a Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő a térségi bankrendszerekről Londonban kiadott elemzésében annak a véleményének adott hangot, hogy a romló kelet-európai üzleti környezet nyomást gyakorol a térségi bankok besorolásaira, és ezt az anyavállalatok is megérezhetik.
A Moody's szerint ebben a helyzetben "szelektívebbé" válhat a nyugati bankok által a kelet-európai leányvállalatoknak nyújtott támogatás.
Bokros Lajos hétfő esti londoni előadásában ugyanakkor kiemelte: Magyarországon a forint gyengülése ellenére sem volt jele semmiféle betétesi rohamnak, és a forintmegtakarítások tulajdonosai sem váltották át tömegesen devizára betéteiket. Hozzátette: nem tartja "feltétlenül elhibázottnak" a devizaalapú hitelek nagyarányú kihelyezését, különösen a hosszú távra folyósított jelzáloghitelek esetében, mivel a kamatkülönbségek miatt a devizahitel-felvétel még a jelenlegi árfolyamok mellett is "racionális döntésnek" tűnik vállalatok, sőt az egyéni ügyfelek esetében is. A problémát inkább az okozza, hogy sok olyan, kevéssé hitelképes ügyfél is hitelhez jutott, akiknek "semmilyen valutában" nem kellett volna kölcsönt folyósítani.
Az MTI kérdésére, miszerint mi a véleménye a Financial Times által hétfőn idézett bizalmas IMF-jelentésről, amely a helyi valuták feladását és az euró bevezetését javasolta a válsággal küszködő kelet-európai országoknak még a tényleges euróövezeti tagság előtt, Bokros Lajos azt mondta: ez irreális elképzelés.
A volt pénzügyminiszter szerint nem lehet ésszerűen feltételezni, hogy az EU-bizottság és az euróövezeti jegybank (EKB) "lejjebb helyezi a lécet", és beengedi a valutaunióba azokat az országokat, amelyek még nem teljesítik a maastrichti csatlakozási előírásokat. Különösen azután nehezen elképzelhető ez, hogy a térségből például Szlovéniát és Szlovákiát "nagyon erőteljesen rászorították nagyon kemény szerkezeti reformokra", és ezeket e két ország végre is hajtotta.
A londoni gazdasági napilap által idézett IMF-jelentés "kvázi tagságot" javasol a kelet-európai EU-tagállamoknak az euróövezetben, anélkül, hogy az EKB igazgatótanácsában ezek az országok képviselethez jutnának. A Nemzetközi Valutaalap tanulmánya szerint ez lenne a legjobb megoldás a még nem euróövezeti tag EU-országok felhalmozódott devizaadósságának problémájára.
