"Hiába akarják a szocialisták, nem lesznek megszorítások" - közölte Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádiós interjújában, utalva arra, hogy az ellenzéki pártok megszorításokat emlegetnek Varga Mihálynak az államháztartás kiadási oldalának fokozatos csökkentésére vonatkozó nyilatkozata alapján. A kormányfőnek az áprilisi konvergenciaprogram számait böngészve első ránézésre igaza is van, hiszen nominálisan csak egy nagyobb kiadási csoport értéke fog csökkenni 3 év alatt. Ha viszont a nominális változások mellé az árak alakulását, vagyis a GDP számításánál használt inflációs mutatót, a deflátort is figyelembe vesszük, akkor messze nem ilyen egyértelmű a helyzet.
A konvergenciaprogram alapján ugyanis a 2014-2017-es horizonton a hazai össztermék nominális értéke 17,3 százalékkal fog nőni. Ebből 8,7 százalék az árak emelkedésének, 7,9 pedig a gazdaság tényleges növekedésének lesz köszönhető. (1,087*1,079=1,173). Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, tényleg lesz-e megszorítás (bár a megszorítás közéleti (politikai) definíciója az utóbbi időben eltolódni látszik) és annak mekkora lesz az intenzitása, 3 küszöbértéket érdemes figyelni. Az első ilyen érték a nulla, a második a 8,7, a harmadik pedig 17,3 százalék.
Annál a költségcsoportnál, amelynél a nominális változás 17,3 százalék fölött nő 3 év alatt, ott egyértelműen emelkedő GDP-arányos súlyt láthatunk, amelynél 8,7 százaléknál nagyobb (de 17,3-nál kisebb) bővülést, ott reálértékű növekedést, ahol pedig nullánál magasabb (de 8,7-nél alacsonyabb) számot, ott nominális növekedést, de reálértéken csökkenést jegyezhetnénk fel. Ahol nominálisan negatív a változás, ott minden szempontból egyértelmű a változás iránya.
Ezek után lássuk a tavasszal publikált konvergenciaprogram részleteit főbb kiadási csoportonként! (Az utolsó oszlopot érdemes nézni a fenti 3 küszöbérték alapján.)
Ahogy látható, mindössze egy nagyobb kiadási csoportnak fog az értéke a nominális GDP ütemével együtt nőni, mégpedig az egyéb kiadásoké. Ezen felül mindössze két olyan kategória van, ahol a kiadási érték reálértéken nem csökken. Az egyik a kamatkiadások, amelyek alakulására rövid és középtávon a kormánynak minimális ráhatása van, hiszen azt az adósság tömege, és a fizetett kamatok mértéke határozza meg, a másik pedig az egyik legkisebb súlyú tétel, a tőketranszfer kiadások. A maradék négy csoport kiadási értéke viszont reálértelemben egyértelműen csökken. És ezek között van a súlyában két legjelentősebb osztály is, a munkavállalói jövedelem és folyó termelő felhasználás, valamint a társadalmi juttatások is. Előbbinél 3 (1,055/1,087), utóbbinál, amely nagyobb részben nyugdíjakat, családtámogatásokat és egyéb szociális ellátásokat foglal magába, 1 százalékos (1,076/1,087) reálérték csökkenést láthatunk.
Ennél is kedvezőtlenebbül fog alakulni a támogatások és a bruttó állóeszköz-felhalmozás (beruházások) kategóriák kiadási összege. Előbbit, amely jellemzően egyedi és normatív támogatásokat, lakásépítési támogatást, illetve a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatását foglalja magába, a terv "kvázi" befagyasztja, utóbbinál pedig hatalmas, 27 százalékos nominális csökkenést vetít előre.
A beruházások 370 milliárdos "visszafogása" döntő részben 2016-ban realizálódna, de ezen nincs is igazán mit csodálkozni. A 2007-2013-as EU-költségvetési ciklus forrásait ugyanis 2015-ig lehet felhasználni, és mivel ezek a ciklusok lehívási alapon időben "farnehezek", így 2016 egy automatikus visszaesést fog hozni - a hazai társfinanszírozás révén - ezen a soron. A beruházások reálértékének 33 százalékos visszafogása egyébként önmagában 0,9 százalékponttal csökkenti az újraelosztási rátát.
Összefoglalva tehát, amennyiben sikerül tartani az idei konvergenciaprogramban felvázoltakat, akkor a költségvetés újraelosztási rátája jelentősebb mértékben csökkenhet a három évre betervezett 7,9 százalékos gazdasági növekedésnek köszönhetően (3,5 százalékpont), de a kormány is igyekszik a kiadási tételek döntő részét reálértéken is csökkenteni (0,9 százalékpont). Sőt, a 400 milliárdos tételt jelentő támogatásokat befagyasztja. Önállóan a legnagyobb megszorítást azonban a brüsszeli 7 éves költségvetési ciklus fogja okozni (0,9 százalékpont).
Székely Sarolta
mfor.hu
