A Ziarul Financiar című üzleti-pénzügyi napilap emlékeztetett arra, hogy az IMF és az Európai Bizottság tavaly év végén nem utalta át a készenléti hitelszerződésben előirányzott harmadik részletet az akkori ingatag belpolitikai helyzet és az idei költségvetés elfogadásának késlekedése miatt. Így most az említett 2,3 milliárd euró a harmadik és a negyedik részlet összevont összegét jelenti. Bukarest tavaly az IMF-től két részletet hívott le csaknem 7 milliárd eurónak megfelelő összeget, az EU pedig átutalta az 1,5 milliárd eurós első részletet.
A lap arra is emlékeztet: az IMF, az Európai Bizottság és a Világbank közös küldöttsége, amely január végén ját Romániában - engedélyezte, hogy a 2,3 milliárd euró felét a Román Nemzeti Bank (BNR) tartalékalapjába helyezhessék, másik felét pedig a költségvetés kapja meg a deficit finanszírozására. Ugyanakkor az IMF jelezte, hogy a tőle kapott pénzek a továbbiakban nem folyhatnak a költségvetésbe.
A Financiarul című pénzügyi lap csütörtökön külön cikket szentelt annak, hogy a romániai vállalatok összesen 4,5 milliárd euróval tartoznak az állami költségvetésnek. Ez az összeg 740 millió euróval több az egy évvel korábban jegyzett tartozásnál. A lap hangsúlyozza, hogy a legnagyobb adósok az állami vállalatóriások, köztük is előkelő helyet foglal el az állami vasúti társaság (CFR), valamint a szénbányászattal vagy az erőgazdálkodással foglalkozó nagy állami cégek.
A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) ugyanakkor csütörtöki számában hosszú cikket közölt arról, hogy a román illetékesek állítólag meghamisították az ország költségvetési hiányának adatait, nem akarták ugyanis veszélyeztetni a készenléti hitel soron következő részleteinek folyósítását. A lap emlékeztet: a román hatóságok közlésének megfelelően az állam tavaly 8,5 milliárd euróval költött többet bevételeinél, így a költségvetési hiány a bruttó hazai termék (GDP) 7,2 százalékára emelkedett. Ez viszont még mindig 0,1 százalékkal, vagyis mintegy 120 millió euróval volt kevesebb annál a szintnél, amit a Nemzetközi Valutaalap engedélyezett Romániának, így tehát elhárult az a fenyegetés, hogy az államháztartás túlzott hiánya miatt nem érkeznek meg az esedékes hitelrészletek. Ebben az esetben Bukarest képtelen lett volna folyósítani a béreket és a nyugdíjakat.
"A kormány elhallgatta a magánszektorral szembeni állami tartozásokat, és mélyen hallgatott azokról az összegekről is, amelyeket az állami vállalatok mulasztottak el befizetni a költségvetésbe" - írja a szerző, hozzáfűzve: mindezeket a tartozásokat az állam "átütemezte" az idei esztendőre. Ha például az illetékesek kifizették volna azt a 382 millió eurót, amivel a magáncégeknek tartoznak áfa visszatérítés formájában, akkor már ezzel az összeggel túllépték volna a bűvös 7,3 százalékos deficithatárt. Ugyanakkor a szállításügyi minisztérium sem utalta át az észak-erdélyi autópályát építő amerikai Bechtelnek az elvégzett munkáért járó kétszázmillió eurót - olvasható az ÚMSZ-ben.
MTI
