A Capital Economics közgazdászainak előrejelzése szerint a legnagyobb valószínűséggel Szlovénia lesz a következő olyan eurógazdaság, amelyik külső pénzügyi segítségre szorul. Az ország esetében ugyanis már most egyértelmű jelei vannak a piaci stresszhelyzetnek: a szlovén állampapírhozamok két hét alatt 4,5 százalékról 6,5 százalékra emelkedtek.
A Capital Economics elemzői szerint jóllehet a szlovén bankszektor sokkal kisebb, mint a ciprusi, a nem teljesítő kinnlevőségek rátája azonban eléri 15 százalékot, a három legnagyobb szlovén bank esetében pedig meghaladja a 20 százalékot. A nem teljesítő hitelállomány rátája ráadásul várhatóan még tovább emelkedik, tekintettel arra, hogy a szlovén gazdaság teljesítménye az idén legalább 2 százalékkal visszaesik. A közelmúltban közölte az IMF, hogy a szlovén kormánynak legalább egymilliárd eurót kell előteremtenie a bankok feltőkésítéséhez, a Capital Economics szakértői szerint azonban valószínűleg nehézségeket okoz majd ez, és ezért külső segítségkérésre kényszerülhet.
A Capital Economics elemzése szerint Málta is a piac figyelmének középpontjába kerülhet. A máltai bankrendszer hasonlónak tűnik a ciprusihoz, a bankszektor rendszerszintű eszközállománya meghaladja a máltai GDP-érték 700 százalékát, és a nem rezidens betéttulajdonosok aránya 60 százalék feletti. Igaz, hogy a máltai bankszektorban külföldi bankok dominálnak, amelyek a csoporton belüli likviditáskezelésre használják a máltai bankrendszert. Ha azonban valamelyik külföldi tulajdonú nagybanknál mégis fizetőképességi problémák támadnak, az elsöpörheti a máltai betétbiztosítási alapot, és a betétesek gyorsan kimenekülhetnek az országból, mivel - csakúgy, mint Cipruson - a máltai bankok portfolióiban kevés az olyan adósságpiaci befektetési eszköz, amelyet át lehetne strukturálni, még mielőtt a betétesek megtakarításaira kerülne a sor.
A ház szakértői szerint a luxemburgi bankrendszerbe vetett bizalom is meginoghat, tekintettel arra, hogy a banki eszközállomány meghaladja a luxemburgi GDP-érték kétezer százalékát. A Capital Economics szerint Észtország és Szlovákia is megszenvedheti a kis eurótagországokkal szembeni befektetői aggályokat. Észtország bankrendszerének finanszírozásáról a hagyományosan stabil észak-európai tulajdonos bankok gondoskodnak, és az észt költségvetési pozíció nagyon erős, Szlovákiában pedig az euróövezet legkisebb bankrendszere működik, és a szlovák gazdaság az euróövezeti válság közepette is robusztus növekedést produkált.
MTI
