2012. március 6. 15:28

Továbbra is bizonytalan a görög adósságátrendezési program befektetői támogatásának mértéke, és lehetséges, hogy szükség lesz az összes kötvénybefektetőt részvételre kötelező kollektív fellépési záradék aktiválására, sőt bizonyos esély változatlanul van arra is, hogy a részvétel mértéke nem éri el az alsó határt, és az egész program összeomlik - vélekedtek az elemzők.

A kollektív fellépési záradék (collective action clause) - amelyet a görög kormány az adósságátrendezésről szóló brüsszeli egyezség megszületése után egyes államkötvény-sorozatokra visszamenőleges hatállyal kilátásba helyezett - azt jelenti, hogy a szuverén görög adósságot tartó magánbefektetők meghatározott hányada megállapodásra juthat a kötvénykibocsátóval - vagyis a görög kormánnyal - a hitelfeltételek módosításáról, és e döntés a befektetők mindegyikére kötelező.

A Commerzbank kiemelte, hogy még a kollektív fellépési záradék aktiválhatóságához is el kell érni egy bizonyos arányú minimális beleegyezést a görög kötvényeket tartó befektetői körben. Jóllehet ezt az alsó határt "nagyon alacsony" szinten határozták meg, de a ház elemzői szerint így is megvan annak a kockázata - még ha csekély is -, hogy az adósságátrendezés végül kudarcba fullad, és Görögország törlesztésképtelenné válik.

A ház szerint mindazonáltal a legvalószínűbb forgatókönyv egyelőre az, hogy a kollektív fellépési záradékot Görögország életbe lépteti, és ez rövid távon megoldja a törlesztési problémákat.

A Commerzbank szerint azonban illegális a kollektív fellépési záradék visszamenőleges hatályú csatolása a hitelszerződésekhez, és éppen ezért valószínűtlen, hogy a záradék érvényesítése "hosszabb távon vonzóbbá tenné az euróövezetet" a nemzetközi befektetők számára.

A Capital Economics szerint bár a görög kormány 90 százalékos magánbefektetői részvételt remél az adósságcsere-programban, Athén ugyanakkor jelezte, hogy a második EU/IMF-segélycsomag hozzáférhetővé válásához elég lenne 75 százalékos önkéntes befektetői részvétel is.

A Capital Economics szerint azonban ha a magánbefektetői részvétel a hivatalosan remélt 90 százalék helyett csak 75 százalék lenne, az hozzávetőleg 16 milliárd euróval kevesebb kötvényadósság-hányad leírását jelentené. A ház szerint ebben az esetben valószínűtlennek tűnne, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért görög államadósság-ráta további takarékossági intézkedések vagy EU/IMF-segítség nélkül 120,5 százalékra süllyedne 2020-ig, ahogy az a segélyprogram államháztartási céljaiban szerepel.

A Capital Economics szerint kétséges, hogy a nagy euróövezeti tagállamok kormányai belemennének a görög segélycsomag növelésébe, és az is valószínűtlen, hogy Görögország hajlandó lenne-e újabb szigorító intézkedésekre.

A cég elemzői szerint ha a görög adósságátrendezési programhoz csatlakozó magánbefektetők részvételi aránya elmarad a 90 százaléktól, de meghaladja a kollektív fellépési záradék érvényesítéséhez szükséges 66 százalékos alsó határt, akkor a görög kormány a záradék aktiválásával az összes befektetőt rákényszeríti a részvételre.

Ez a Capital Economics szerint ugyanakkor valószínűleg annak kimondására késztetné a tőzsdén kívüli származékos befektetési termékek és swap-tranzakciók forgalmazását szabályozó globális testületet - International Swaps and Derivatives Association (ISDA) -, hogy Görögországban "hitelesemény" történt, és ennek nyomán a portfólióikban görög államkötvényeket tartó intézményi magánbefektetők jogosulttá válnak a görög CDS érvényesítésére.

MTI