6p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Nem várható olyan klasszikus választási költségvetés, mint amilyen 2002-ben és 2006-ban volt, de azért a meghirdetett szigor sok helyen fel fog majd lazulni, mondta el az mfor.hu-nak adott interjúban Csaba László. Az akadémikus szerint jövőre akár már szerény pluszba is fordulhat a GDP.

"Neki kellene látni a növekedés megalapozásának" (Fotó: MTI)

- Magyarország újra tud hitelt felvenni a pénzpiacokról, és egyesek szerint már nincs is szükségünk a Nemzetközi Valutaalapra (IMF). Valóban ennyire jól állunk, vagy ez csak egy pr-fogás?

- Ez a helyzetnek a túlértékelése, és mintha a pénzügyminiszter is azt érzékeltette volna, hogy Magyarország visszatérőbe van a magánpiacokra. Az új IMF-megállapodás is azt sugallja, hogy a visszatérés nem maradéktalan, nem korlátlan és nem feltétel nélküli. A megítélésünk javulása lényegében abból fakad, hogy most a teljesítményünk kevésbé rossz, mint versenytársainké. A befektetők pedig a legkisebb rosszat választják a teljesen reménytelen helyett.

Ám a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentő politikája nincs jól végiggondolva, hiszen emelkedő inflációs várakozások mellett kamatot csökkenteni nem a leghatásosabb üzenet a piaci szereplők felé. Az állampapírok iránti kereslet csökkenő hozamok mellett nyilvánvalóan kisebb, mint egyébként lett volna. Erre mondtam, hogy a bizalom visszatérése nem feltétlen. További követelmény az alapvető makrogazdasági mutatók alakulása. Jelenleg csökkenő GDP mellett vagyunk deficitesek, ami azért nem túl kedvező.

- Ha az emberből előbújik a kisördög, akkor azt is gondolhatja, hogy az IMF-megállapodás meghosszabbítása egyfajta tartalék lehet egy választási költekezéshez. Van erre lehetőség a következő hónapokban?

- A választási kampány nem úgy vezet költekezéshez, hogy a kormány a „nép közé szórja az aranyat”. Inkább apró alkudozások során alakul ki, hiszen különböző lobbikat ilyenkor nehezebb féken tartani. Hol az árváknak, hol az özvegyeknek, hol az önkormányzatoknak kell adni, hol a rendőrség igényel többletforrásokat. A kormány egyébként is azt a nem túl ambiciózus célt fogalmazta meg, hogy nem hagyja tovább nőni a hiányt, amihez van is némi tartalék. Ez az úgynevezett IMF-hitel fennmaradó része, de azért ne felejtsük el, hogy a pénz öthatodát már elköltöttük. Vagyis a megmaradt pénz nem elég nagy költekezésre, de az említett elszivárgásokat talán fedezi. De az mindenképp rossz hír lett volna, ha a Valutaalap a választások előtt kivonul Magyarországról.

- Oszkó Péter pénzügyminiszter a költségvetési kiadások csökkentését javasolta, ami nem tűnik éppen választási büdzsének.


- Ezt úgy kell elképzelni, hogy 400 milliárdos megszigorítást vettek tervbe, miközben az állami feladatok megmaradtak. Például a nyugdíjak vagy a bérek valamekkora növekedést feltételeznek a jelenlegi törvényi szabályozás alapján. De az Országgyűlés a jelenlegi állapotában aligha fogja például a nyugdíjtörvényeket módosítani. Emiatt inkább folyamatos erózióra számíthatunk, mint nagy költekezési hullámra.

- Azért mégiscsak túllépjük a három százalékos költségvetési határt, ami azért gond lehet később. De Angela Merkel német kancellár is felvetette már, hogy nemzetközi szinten is ideje lenne véget vetni a válságkezelő költekezésnek.


- Most már valóban abba kellene hagyni a válságmenedzselést és neki kellene látni a növekedés megalapozásának. Ez azonban nem expanzív fiskális politikát jelentene. Ideje lenne célokat megfogalmazni és nem a fűnyíró elv alapján közelíteni a költségvetéshez. Hozzá kellene fogni a deregulációhoz, az adórendszer egyszerűsítéséhez, a kiadások észszerű átcsoportosításához. De ehhez kellene egy vezérfonal, amihez igazíthatnánk a lépéseket.

- Akkor úgy véli, hogy a válság már elérte mélypontját?

- A CNN a napokban Magyarországra mínusz 3,5 százalékos előrejelzést adott az idei évre. Ennek értelmében a harmadik negyedévnek már kisebb mínuszt kellene hozni, és az utolsó negyedévnek már valamekkora pluszt.

- Jövőre ezek szerint nem lesz recesszió?

- Elképzelhető egy plusz nulla, ami egyes ágazatokban jelentős fellendülést hozna, máshol komoly pangást. Jó lenne, ha megindulna a piaci konszolidáció, vagyis az életképes szervezetek magukba olvasztanák az életképteleneket. Ha ez bekövetkezne, akkor 2011-ben jelentősen javulhatnának a növekedési kilátások.

- De a választásokig már nem várhatók jelentősebb intézkedések, sőt még romolhat is a helyzet.

- Ez a kampány nem a gazdaságról fog szólni, hanem inkább a „ki a hibás” és a „hogy jutottunk ide” kérdésekről.  Ezért a választások a gazdaságot várhatóan nem befolyásolják komolyabban. Ha pedig a kormány nem visz véghez nagy költekezést, akkor kárt sem okoz, igaz hasznot sem hajt majd.

A kassza annyira üres, hogy nincs mód nagyobb pénzosztásra, és ez az állapot még másfél-két évig fenn fog maradni. De arra nem számítok, ami a 2002-es vagy 2006-os költségvetést jellemezte, amikor kilenc százalék feletti volt a deficit.

- Említette az infláció gyorsulását. Ez most mekkora probléma?

- Az infláció gyorsulása borzasztó veszély, és nem is értem, miért veszi ezt olyan könnyedén a jegybank és a Pénzügyminisztérium. Az inflációnak recesszió idején meg kellene szűnnie, azonban a forgalomba lévő számok elég messze vannak a deflációtól. Ha pedig megindul a gazdasági növekedés, akkor az infláció még feljebb fog menni. Ez a magyar gazdaság szerkezeti torzulásának a jele.

- Nem inkább az adóemelés hatása látszik meg abban, hogy decemberre hét százalékos inflációt várnak?

- Az is a torzulás jele, hogy az adóemelést ilyen mértékben át lehet hárítani. Kifejezi, hogy a magyar gazdaságban a legtöbb szektorban igen gyenge a verseny.

- A monopolpiacok már nagyon régóta az egyik legnagyobb makrogazdasági problémáinknak számítanak.

- Amikor arról beszélek, hogy jövőt megalapozó gondolatok, akkor ilyesmiről is szó van. Ne mindig az legyen a kérdés, hogy kitől milyen jutatást veszünk el, vagy éppen milyen adót emelünk. Sokkal inkább a szerkezeti reformokra kellene koncentrálni, és piacépítő politikára volna szükség. Ez erős államot feltételez, ami azonban nem intervencionista politikát folytat.

Varga M István

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!