Az államtitkár azt mondta: a 2010 májusában hivatalba lépett kormány rendkívüli mértékben elhatalmasodott államadóssággal, a folyamatos megszorítások miatt elmélyült szociális és társadalmi problémákkal vette át Magyarország kormányzását; 600 milliárd forint hiányzott az ország zavartalan működéséhez.
Kiemelte: az új kormány többszöri, évközbeni beavatkozása nélkül a tavalyi évi költségvetés a GDP 7 százalékát meghaladó hiánnyal teljesült volna. Ha ezt nem sikerült volna megfékezni, radikálisan csökkenteni, az ország működésképtelen lett volna - fűzte hozzá.
Szólt arról is, hogy az új kabinet két gazdasági akciótervet indított el, ezzel teljesítette a vállalt tavalyi 3,8 százalékos hiánycélt; az államháztartás hiánya az uniós módszertan szerint számolva 4,2 százalék volt az önkormányzatokkal együtt.
Cséfalvay Zoltán szerint az új kormány gazdasági csapdahelyzetet örökölt, a megnövekedett államadósság, a romló versenyképesség és a háztartások magas devizaadóssága sérülékennyé tette a gazdaságot, ezzel a belső kereslet élénkülésének gátjává vált.
Mint mondta, az első és a második akcióterv rövid távon a stabilizációt szolgálta, hosszabb távon pedig lehetőséget teremtett a gazdasági növekedést elősegítő szerkezeti reformok megindításához. Cséfalvay Zoltán beszámolója szerint az előző kormány nem tervezte meg megfelelően a bevételeket és a kiadásokat, és nem biztosította az államháztartás folyamatainak átláthatóságát sem. Példaként említette az egészségbiztosítási alap bevételi előirányzatában lévő, szavai szerint fiktív 22 milliárdos összeget, az adóbevételek túlbecsülését, az előrehozott osztalékfizetést a 2009-es hiány mesterséges csökkentése érdekében, illetve számos kiadás be nem tervezését.
Az akciótervekben szereplő intézkedéssekkel úgy sikerült stabilizálni az államháztartást - és elkerülni az adósságválságot -, hogy az nem eredményezte a növekedés visszaesését - ismertette. A GPD alakulását 2010-ben ellentétes hatások befolyásolták - folytatta, hozzátéve: az eredetileg tervezett 0,9 százalékos csökkenés helyett a bruttó hazai össztermék végül 1,2 százalékkal nőtt. A gazdasági teljesítmény a válság ideje alatt öt negyedéven keresztül csökkent, 2010 első negyedévében a csökkenés megállt - fejtette ki.
Szavai szerint a beruházások 5,6 százalékkal csökkentek, az export 14,1 százalékkal, míg az import 12 százalékkal bővült; a munkanélküliségi ráta 2010-ben 11,2 százalék volt, az infláció 4,9 százalék lett, de a maginfláció alacsony maradt, a folyó fizetési mérleg pedig rekordmértékű, GDP-arányosan 2,1 százalékos többlettel zárt, a nettó adósság - tulajdonosi hitelek nélkül - 0,6 milliárd euróval csökkent, miközben a bruttó adósság 3,0 milliárd euróval nőtt.
Szólt a tavalyi, a kormány irányítása alá tartozó szervezeteknél kivitelezett zárolásról és előriányzat-csökkentésről is, amelyek összességében 47,7 milliárd forintos forráskivonást jelentettek. A központi költségvetési szerveknél és a fejezeti kezelésű előirányzatoknál együttesen 2010-ben a gazdálkodás során 532,5 milliárd forint maradvány keletkezett; a tárgyévi és igénybe nem vett előirányzott maradvány 620,8 milliárd forint volt, ami 12,2 milliárd forinttal, 2 százalékkal kevesebb, mint a 2009. évi.
A teljes és a részmunkaidőben foglalkoztatottakról szólva azt emelte ki, hogy e célra az eredeti előirányzatnál 5,6 százaléknál kevesebbet fordítottak. A foglalkoztatottak éves átlagos létszáma az előző évihez képest 2 százalékkal növekedett - mondta.
Az uniós forrásokról szólva hangsúlyozta: az új kormány célja az uniós támogatásoknál a gyorsítás és a hatékonyság növelése volt, ez irányba tett lépéseket; elindult az Új Széchenyi Terv, a kifizetéseknél pedig már tavaly lehet tapasztalni a felhasználás gyorsulását.
Cséfalvay Zoltán a helyi önkormányzatokról szólva kifejtette, azok 2010-ben 3.700 milliárd forintnyi, az előző évinél alig egy százalékkal több bevétellel gazdálkodtak, ezen belül azonban a helyi adóbevétel 4 százalékkal maradt el a 2009-es adattól. Az önkormányzatok adósságállománya 2010 végére meghaladta az 1.200 milliárd forintot, ez 22 százalékos növekedés a korábbi évhez képest.
Az államtitkár jelezte: a kormány egyik legfontosabb feladata a helyi önkormányzati rendszer egészének átalakítása lesz.
A tb-alapok hiánya 2010-ben 95,4 milliárd forint volt, ami 61,3 milliárd forinttal volt kevesebb, mint az előző évben; a hiány döntő része, 91,7 milliárd forint az egészségbiztosítási, a maradék 3,7 milliárd forint pedig nyugdíjbiztosítási alapban képződött - mondta.
Az egészségbiztosítási alap a tervezett hiányát 22,5 milliárd forinttal haladta meg, a nyugdíjbiztosításnál a bevételek és a kiadások egyensúlya volt előirányozva, itt a tényleges hiány csekély volt. E "minimális nagyságrendű" hiány annak volt köszönhető, hogy az új kormány 2010. november 1-től a magán-nyugdíjpénztári tagok 9,5 százalékos járulékát átirányította a nyugdíjbiztosítási alaphoz, ez 60 milliárd forint többletbevételt eredményezett - emelte ki Cséfalvay Zoltán.
Az államtitkár az expozéja végén közölte, a kormány vizsgálja az ÁSZ-véleményben megfogalmazottakat, és a javaslatokat a költségvetési tervezésben kívánja érvényesíteni.
MTI
