A bizottság elnöke, Sarah Bowles emlékeztetett arra, hogy ez volt az első, úgynevezett gazdasági párbeszéd, amelyet az EP a tavaly - a magyar EU-elnökség hathatós hozzájárulásával - bevezetett hatos jogszabálycsomag alapján a tagországok pénzügyi tárcáival folytat.
Cséfalvay Zoltán hangoztatta, hogy a nyugdíjreform és az adósságfék területén az ország élen jár a reformokban, és a munkaerőpiac rugalmasságának területén sincs lemaradva, hiszen ezzel számos más ország is küzd. Gyorsítani kell viszont a reformfolyamatot a tömegközlekedést és a helyi önkormányzatokat érintő területeken - tette hozzá.
Emlékeztetett arra is, hogy a jelenlegi kormány nehéz gazdasági helyzetet örökölt, gazdasági visszaeséssel, magas államháztartási hiánnyal és belső államadóssággal. Tavaly ugyanakkor már 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság, ami jóval meghaladja az uniós átlagot, a hiány pedig az előírt küszöb alá csökkent. A tervek szerint az államadósság is a bruttó hazai termék (GDP) 80 százaléka alá csökken - fűzte hozzá Cséfalvay Zoltán.
Emlékeztetett, a konszolidáció érdekében a kormány "szokatlan" intézkedéseket is hozott, mint a bankadó vagy egyes kereskedelmi ágazatok megadóztatása, de ezekre szükség volt a recesszió megelőzése, a kemény szigorítások elkerülése érdekében. Ezek továbbá ideiglenes intézkedések, jövőre egy részüket "kivezetik", a bankadót pedig felére csökkentik.
Kiemelte a Széll Kálmán Terv jelentőségét is, amelynek köszönhetően szintén több százmilliárd forintos megtakarítás, egyenlegjavítás érhető el.
Úgy fogalmazott, hogy "véget értek a zavaros idők", a reformok garantálni fogják, hogy a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályára kerül.
Az államtitkár közlése szerint Magyarország eltökélt annak érdekében, hogy az államháztartási hiányt az idén és jövőre is az EU-ban meghatározott szinten, a GDP 3 százaléka alatt tartsa.
Elmondta, hogy február elején a kormány levélben ismertette az Európai Bizottsággal a hiány további leszorítására szolgáló, új kiigazítási intézkedéseket. Ezek révén 0,4 százalékos új deficitcsökkentés érhető el, és tekintettel a bizottság jövő évi 3,25 százalékos hiány-előrejelzésére, biztosítják a deficit küszöb alá kerülését.
Cséfalvay Zoltán emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság a múlt héten felvetette a kohéziós kötelezettségvállalások csökkentését. Reményét fejezte ki, hogy az újabb tájékoztatások nyomán az uniós végrehajtó testület is belátja, hogy a hiány mérséklésére hozott intézkedések elégségesek.
Az államtitkár arra is kitért, hogy véleménye szerint az uniós kötelezettségszegési eljárások során adott magyar válaszokról alkotott brüsszeli értékelés elkészülte után elkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Megismételte, hogy a hitelkérés középpontjában nem a likviditás áll, a kormány elővigyázatossági keretet szeretne igénybe venni egyebek között az árfolyam stabilizálása, a hozamok csökkentésének érdekében.
Az eszmecseréhez hozzászóló képviselők egy része emlékeztetett arra, hogy nem elsősorban gazdasági, inkább más jogi témák miatt jelenleg bizonyos feszültség van a kormány és az EU intézményei között.
Szinte valamennyi felszólaló fontosnak mondta, hogy a kormány orvosolja az Európai Bizottság megfogalmazta hiányosságokat, köztük az EP-bizottság illetékességi körébe tartozókat. Cséfalvay Zoltán ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy a kormány a bizottság jegybankkal kapcsolatos hat felvetése közül négyet már elfogadott. A magyar központi bank "független és független lesz", ez a törvény fő üzenete - hangoztatta.
Elsősorban (a magyar kormánypártok európai pártcsaládjába tartozó) néppárti hozzászólók méltatták az államtitkár által ismertetett programot, az abban szereplő kedvező számadatokat.
Más képviselők arra is rámutatták, hogy az államháztartás konszolidációját célzó intézkedéseknek nemcsak a mennyisége, hanem a minősége is fontos. A Európai Bizottsághoz csatlakozva többen kifogásolták, hogy a kormány egyszeri intézkedésekkel csökkentette a hiányt, mint a magánnyugdíjpénztárak vagyonának átirányítása.
Utóbbival kapcsolatban Cséfalvay Zoltán azt jegyezte meg, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztárak rendszere nem biztosított piaci versenyt, és évente akár 1,5 százalékos lyukat ütött a költségvetésben.
A francia szocialista Pervenche Beres úgy vélte, az új magyar szabályok között több olyan is van, amely nem egyeztethető össze az uniós szellemiséggel.
Hangot adott annak a véleményének is, hogy a kormány nehezítette a kis- és középvállalkozások helyzetét - Cséfalvay Zoltán adópolitikai és az adminisztratív terhek csökkentését célzó példákkal igyekezett igazolni ennek ellenkezőjét.
Több képviselői kérdésben felmerült, hogy Magyarország miért nem csatlakozott az uniós versenyképességi paktumhoz. Az államtitkár ezzel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy a kormánynak csak a megállapodás adóharmonizációs kitételével voltak fenntartásai, a paktumban szereplő egyéb intézkedések közül viszont sokat megvalósít.
A magyar képviselők közül Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz) szólt hozzá a vitához, aki egyebek között azt emelte ki: a számok azt mutatják, hogy az elődjétől recessziót és magas hiányt örökölt kormány gazdaságpolitikai irányvonala helyénvaló, és a kabinet együttműködő kíván lenni az EU-val.
MTI
