A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerdán Budapesten, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány első Közép-európai Nyári Egyetemén tartott előadásában azt mondta: a krízis eddigi éveiben kipróbált, egy adott területre koncentráló megoldások nem működtek, így önmagában sem a 2008-2009-ben alkalmazott pénzügyi élénkítés, sem a fiskális fegyelem "tűzzel-vassal" betartása nem volt megfelelő válasz.
Az igazi megoldást a pénzügyi stabilitás elérésével párhuzamosan véghezvitt, az adott ország versenyképességéhez szükséges reformok egyszerre jelentik - mondta Cséfalvay Zoltán.
Kiemelte: Magyarország sikeresen véghezvitte a fiskális stabilizációt, aminek kézzelfogható jelei az EU által indított túlzottdeficit-eljárás megszüntetése vagy az IMF-hitel visszafizetése. A kormány négy területen jelentős reformokat hajtott végre, intézményi, adózási, munkaerő-piaci és területi-regionális szinteken. Most az a legfontosabb, hogy Magyarország a magasabb hozzáadott értékű termelés felé mozduljon el, ennek egyik útja a globális hálózatokba való erősebb bekapcsolódás, ebben az ország versenyképes a közép-európai országok között - mutatott rá. A másik a kutatás-fejlesztés és innováció, amire az elmúlt évben a GDP 1,3 százalékát költöttük, ez 20 éve a legmagasabb érték a válság ellenére.
A visegrádi országokból érkezett egyetemi hallgatók előtt tartott előadásában az államtitkár rámutatott: míg a korábbi választási években - 2002-ben és 2006-ban - az államháztartási hiány a GDP több mint 9 százalékára rúgott, azóta ez a trend megtört, 2010-ben már csak 4,2 százalékot tett ki, tavaly pedig 1,9 százalék volt, jóval a konvergenciaprogramban meghatározott 3 százalékos szint alatt.
Szólt arról is, hogy az Ernst&Young globalizált országok rangsorában Magyarország a 9. helyet foglalja el Svédország és Dánia után, a globalizációs index azt mutatja, hogy az ország továbbra is az egyik legnyitottabb gazdaság.
Véleménye szerint egy ország hosszú távú versenyképességét az adott ország saját nemzeti reformpolitikája teremtheti meg, a nemzetközi szervezetek (IMF, EU, EKB) intézkedései középtávú stabilitást, míg a piaci intézkedések - így a kamatpolitika is - csak rövid távon jelentenek megoldást. A közép-európai országokban, így Magyarországon is gyorsan bevezették a reformokat, amelyek a piac és az állam viszonyának megváltozásához vezettek.
Sok esetben az állam jelenti a végső megoldást a válság okozta probléma megoldásához, mint például a devizahitelesek esetében - jegyezte meg Cséfalvay Zoltán.
MTI
