A 25. születésnapját ünnepelte a GKI, ebből az alkalomból az euró bevezetéséről rendeztek konferenciát. Vértes András, az intézet elnöke nyitó előadásában a közös pénz bevezetése mellett és ellen is érvelt, bemutatván az előnyöket és a hátrányokat. Természetesen szóba került a politikai akarat, illetve annak hiánya is, mint a bevezetésről szóló döntés talán legalapvetőbb feltétele.
Vértes ennek részletezése során megemlítette, hogy a magyar kormány egyelőre nem a szorosabb együttműködés híve az Európai Unióban. Ez azonban változhat 2018 áprilisa után - tette hozzá, utalva a közelgő parlamenti választás idejére.
Ennek részben az alkalmazkodási kényszer is a hajtóereje lehet, a változóban lévő Európai Unió ugyanis a kétsebességes közösség kialakulásához fog vezetni. A vezető tömb politikai és gazdasági hatalma megerősödik, a periférián maradók befolyása gyengül, amint arra mostanában sokszor figyelmeztetnek elemzők. A konferencián elhangzott a klasszikus reklámszlogen ezzel kapcsolatban: aki lemarad, kimarad.
Ugyanakkor egy ilyen tartalmi politikai váltás nagyon éles lenne, pláne, hogy a kormányzati propaganda szerint ezen az őszön még Brüsszel - illetve az unió központi adminisztrációját állítólag zsebben tartó Soros György - számítanak az első számú ellenségeknek.
Ezért megkérdeztük az eseményen vendégként felszólaló Csepreghy Nándort, a Miniszterelnökség államtitkárát, miniszterhelyettest (eredetileg Lázár Jánost hívták meg, de a miniszter a hódmezővásárhelyi polgármester halála miatt nem tudott részt venni a konferencián), hogy valóban bekövetkezhet-e ez a váltás a brüsszeli kapcsolatainkban, s új igazodási pontot keres a kormány jövő tavasszal.
Nem változtatunk az irányon - reagált portálunknak az államtitkár, aki szerint ennek semmi alapja, realitása nincs.
Csepreghyt a folyamatban lévő uniós támogatási ellenőrzésről is kérdeztük. Tájékoztatása szerint a brüsszeli delegáció hétfőn érkezett, csütörtökig folytatnak megbeszéléseket a Miniszterelnökségen, majd hazautazva néhány hónap alatt készül el az itt tapasztaltak értékelése.
Sajtóhírek szerint kifejezetten kritikus látogatás elé nézett a kormány, mivel az uniós audit több olyan ügyet is napirendre tűzött, amelyek miatt könnyen az uniós támogatások leállításáról születhet döntés. Ez részben a támogatásokat közvetítő rendszer hibáira visszavezethető, részben a pénzek odaítélésében felfedezni vélt korrupciós szálakra.
Az államtitkár szerint valóban több ügy is terítékre került az elmúlt napokban, például fejlesztéspolitikai adatbázis- és információs rendszer, a FAIR is, amely a korábbi monitoring rendszert, a politikai korrupciós botrányok miatt az utóbbi időben sokat emlegetett EMIR-rendszert váltotta. De az ellenőrök kitértek az elektronikus közbeszerzést üzemeltető cég vezetését érintő felvetésekre is. A Miniszterelnökség a NEKSZ vezetését Csányi Istvánra bízta, aki korábban az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötődőnek mondott ÉSZ-Ker szakmai irányítója volt. Az ezzel kapcsolatos bírálatokat nem érti Csepreghy, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a NEKSZ nem egy piaci alapítású cég, hanem állami.
A miniszterhelyettes arról tájékoztatta az mfor-t, hogy az egyeztetések során nem került szóba az uniós támogatások folyósításának leállítása, ilyen jelzést nem kaptak a másik féltől. A kormány két hete tudott lehívni egy 100 millió eurós keretet, ami az államtitkár szerint azt mutatja, hogy olyan nagy baj azért nem lehet a közvetítő rendszer működésével. Hozzátette: minden ilyen, tervszerűen végrehajtott vizsgálat esetén elmondható, hogy a lehetséges szankciók közé tartozik a folyósítás leállítása, ebben nincs újdonság.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
