A kivitel már a nyolcadik egymást követő hónapban gyarapodott, ám az utolsó öt hónapban mind kisebb és kisebb tempóban. Az előző hónapban, júniusban még 27,7 százalékot tett ki az export növekedése éves összehasonlításban. A lassuló tempó táplálja azokat a félelmeket, hogy a japán gazdaság elveszítheti lendületét.
Az export volumene 5982,8 billió jent ért el az év hetedik hónapjában, az importé pedig 5178,6 billiót. A behozatal értéke az előző év júliusához képest 15,7 százalékkal volt magasabb. A kereskedelmi mérleg többlete 804,2 milliárd jen lett, ami 119,9 százalékkal több a 2009. júliusihoz képest.
Az Ázsiába irányuló export, amely az összkivitel több mint felét adja, 23,8 százalékos gyarapodást mutatott. Ezen belül Kína esetében 22,7 százalékos volt a növekedés. Az Egyesült Államokba irányuló japán szállítások 25,9 százalékkal növekedtek.
Közgazdászok szerint a külföldi kereslet mérséklődése és a jen erősödése elködösíti a kilátásokat. A japán jen árfolyama a dollárhoz képest 15 éves, az euróhoz képest pedig 9 éves csúcsra futott fel kedden a nemzetközi devizakereskedésben. A japán pénzügyminisztérium fontolóra veheti, hogy egyoldalú piaci intervenciót hajt végre, ha a spekulánsok továbbra is a jen árfolyamának felhajtására játszanak. A verbális intervencióknak eddig semmilyen fékező hatása nem volt.
Japánnak valószínűleg nagy nehézségei lennének abban, hogy meggyőzze az Egyesült Államokat és európai partnereit az összehangolt fellépésről, ugyanis utóbbiak exportjának kedvez az erősödő jen és a gyengülő hazai deviza. Kereskedők ennek megfelelően úgy vélik, hogy az egyoldalú japán intervenciónak nemigen lesz nagy hatása a jen árfolyamára.
A távol-keleti szigetország utoljára 2004-ben adott el nagy mennyiségű jent a nemzetközi devizapiacon.
MTI
