A fogyasztói árak novemberben 0,7 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest, és 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
A KSH közlése szerint az inflációs adatot meghatározza, hogy jelentős mértékben drágultak az üzemanyagok, míg a tartós fogyasztási cikkekért továbbra is kevesebbet kellett fizetni, s az átlagosnál kevésbé drágultak a szolgáltatások is.
Az MKB Bank inflációs prognózisa novemberre 3,9 százalék volt, s az üzemanyagok árának várt gyorsulása mellet kissé meglepő volt az élelmiszerárak 1,2 százalékos havi emelkedése - mondta Kondrát Zsolt. A pénzintézet vezető elemzője hozzátette, hogy a világpiacon az élelmiszerárak lefelé tartanak, s itthon is erre számított. "Talán a gyenge forintárfolyam vitte félre a számítást, de ugyanez a gyenge forintárfolyam nem nyomta fel a tartós iparcikkek árait" - tette hozzá.
Hasonlóan érvelt Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a forintgyengülés ellenére a tartós fogyasztási cikkek árai 0,1 százalékkal, míg a szolgáltatások árai 0,2 százalékkal csökkentek. Ez arra utal, hogy a forint gyengülése csak igen korlátozottan jelenhetett meg az inflációban.
Suppan Gergely úgy látja, hogy decemberben az egy évvel ezelőtti üzemanyagár növekedés okozta bázishatás miatt 4,2 százalékra csökkenhet az infláció, így az idei éves átlagos infláció 3,95 százalék lehet. Kondrát Zsolt 4 százalékos inflációt vár decemberre és az idei év egészére 3,9 százalékot.
Ami a jövő évi inflációs prognózist illeti, Suppan Gergely szerint 2012 elején 5 százalék fölé ugorhat az infláció, azonban az év során fokozatosan enyhülhet, így a jövő évi átlagos infláció 4,6-4,7 százalék lehet, a forint gyengülése azonban jelentős felfelé mutató kockázatot jelent. Ezt viszont a jövőre visszaeső fogyasztás mérsékelheti.
Kondrát Zsolt kicsit másképp látja a jövő évi inflációs pálya lefutását: januárra 4,7, februárra 4,8 százalékos inflációt vár, majd az év közepén kerülhet 5 százalék közelébe az áremelkedés üteme. Az MKB Bank elemzője szerint a jövő évi átlagos infláció 4,8 százalék lesz, 2012 decemberében 4,4 százalékra csökken.
A kamatváltozással kapcsolatban Suppan Gergely azt mondta, hogy az adóemelések hatásának kiesésével 2013 második negyedévében elérhetővé válhat a 3 százalékos inflációs cél. Ennek ellenére az MNB további kamatemelésre kényszerülhet a pénzügyi stabilitási kockázatok, a gyenge forintárfolyam és az igen magas kockázati felárak miatt, így a jövő héten nem kizárt egy újabb kamatemelés, amit részben az IMF-fel folytatott tárgyalások, illetve a nemzetközi környezet alakulása befolyásolhat - tette hozzá.
Kondrát Zsolt szerint decemberben és januárban is 25-25 bázisponttal emeli a jelenlegi 6,5 százalékos alapkamatot a jegybank, amely így 7 százalékra emelkedik január végére.
Az OTP Bank elemzői 4,4 százalékos inflációt vártak, így számukra nem okozott meglepetést a 4,3 százalékos novemberi adat, annak szerkezete viszont kedvezőtlenebb a várakozásnál. Az OTP Bank elemzői úgy számoltak, hogy az infláció gyorsulása mögött elsődlegesen a novemberi jövedéki adóemelés áll majd, azonban a dohánytermékek esetében ennek volt nyoma. Ugyanakkor az inflációs alapfolyamatokat sokkal inkább meghatározó termékcsoportoknál - nem tartós iparcikkek, piaci szolgáltatások, feldolgozott élelmiszerek – az infláció mértéke meghaladta az előrejelzésben rögzítettet.
Az inflációs kilátások szempontjából szintén kedvezőtlen, hogy a negatív meglepetést okozó inflációs csoportok esetében a termékek széles körében tapasztalható a vártnál magasabb áremelkedés, vagyis nem egyszeri hatás áll a háttérben. Az OTP Bank szakértői ezt azzal magyarázzák, hogy a most látott infláció gyorsulás nem az árfolyam, hanem a belföldi folyamatok következménye. Ezt erősíti az a tény is, mely szerint a munkaerőegység-költség mutató indexe 2010 második negyedéve óta folyamatosan emelkedik.
Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója úgy látja, hogy a novemberi 4,3 százalékos infláció tartalmazza az üzemanyagok jövedéki adójának emelését, ugyanakkor a januártól életben lépő áfa-emelés és a továbbra is gyenge forint árfolyam miatt a jövő év első felében az infláció üteme még tovább emelkedhet. Mivel a nagy energiaexportőrök közül Irán és Oroszország stabilitása is csökkenőben van, ezért az energia- és üzemanyagárak tekintetében sem várható érdemi csökkenés a következő hónapokban, ami szintén az infláció jelenlegi szinten maradását valószínűsíti.
A kamatvárakozásokkal kapcsolatban Horváth István válasza: az MNB a jövő héten újabb 50 bázispontos kamatemelésről dönthet.
Az OTP Bank elemzése szerint a piaci árazások 3 hónapos időtávon 90 bázispontos jegybanki kamatemelést mutatnak. A bank várakozása ennél kisebb mértékű, decemberben és januárban is e 25-25 bázispontos emeléssel számol. A szakértők megjegyzik, hogy az IMF megállapodás aláírása után, amivel megoldódnak a devizafinanszírozással kapcsolatos korábbi félelmek, már nem kerül sor további kamatemelésre.
MTI
