A pénzintézetek - azok is, amelyek lehetõvé teszik a devizában történõ törlesztést - lényegében azzal érvelnek, amit az OTP Banknál úgy fogalmaztak meg, hogy a magyar lakosság körében nem jellemzõ, hogy nem forintban, hanem valamilyen más devizanemben (a lakossági hitelek esetében döntõen svájci frankban) keletkezne jövedelem. Azoknak tehát, akiknek nincs svájcifrank-megtakarításuk vagy -jövedelmük, meg kellene vásárolniuk a svájci frankot a törlesztéshez, ami többletköltséget okozna. A bankok szerint emiatt nincs mérhetõ ügyféligény devizában való törlesztésre. A Raiffeisen Banknál például jelenleg kizárólag forintban törlesztett hitelek igényelhetõk, mivel a devizában törleszthetõ konstrukció iránt annak bevezetésétõl kezdve csak minimális kereslet volt tapasztalható.
Nem teszi lehetõvé a devizahitel devizában történõ törlesztését az Allianz Bank, a Credigen és a Magyar Cetelem sem - ez utóbbinál viszont (ahol érdekes módon kockázati szempontok miatt nem támogatják a törlesztés valutában történõ befizetését) álláspontjukat védendõ elmondták, az árfolyam-ingadozás kivédésére a pénzintézet olyan védelmi mechanizmust alkalmaz, ami garantálja, hogy a törlesztõrészlet félévente legfeljebb 5 százalékkal változhat, így nem a havonta befizetendõ részlet, hanem a futamidõ módosul.
Az UniCredit a devizaalapú hitelek esetében általánosan azt az eljárást alkalmazza, hogy az ügyfél mindig a folyósítás devizanemében fizet, ami viszont eltérhet a nyilvántartás (azaz a hitelösszeg/tartozás) devizanemétõl. Vannak pénzintézetek, amelyek ugyan "szabadon" lehetõvé teszik a devizában történõ törlesztést, ám ezt náluk elõre meg kell határozni. Amennyiben az ügyfél a hitel-visszafizetés egy késõbbi szakaszától akar devizában törleszteni, módosítani kell a szerzõdést - mondták el a CIB Banknál. A bank ezért egyszeri 30 ezer forintos díjat számít fel, de az ügyfélnek a közjegyzõi díjat is fizetnie kell.
Az Ersténél a korábban forintban törlesztett hitel devizaalapúra cseréléséhez az ügyfélnek deviza-törlesztõszámlát kell nyitnia, amelynek 15 ezer forint a költsége.
A nem forintban való törlesztés igénye azért merülhet fel, mert a hazai hitelintézetek döntõ többsége a saját hivatalosan meghirdetett devizavételi és -eladási árfolyamától eltérített árfolyamot alkalmaz a lakossági hiteltörlesztésnél. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a banki ágazati vizsgálatok során eddig nem figyelt fel a hitelintézetek ezen gyakorlatára, s az ügyfélmegkeresések sem erre irányultak - mondta el a Napi kérdésére Nagy Márta, a GVH elnökhelyettese. Jogi szakértõk szerint összességében nem számít jogellenesnek, ha egy hitelintézet eltérõ árfolyamot alkalmaz bizonyos szerzõdései esetében - ha errõl megfelelõ módon, a szerzõdés megkötése elõtt tájékoztatja az ügyfelet és számára folyamatosan biztosítja az aktuális szintek megismerését (ezt egyébként a bankok meg is teszik).
Banki szakértõk szerint az eltérítést indokolhatja, hogy a lakossági törlesztésnél döntõen kis összegû tételekrõl van szó, a futamidõ pedig hosszú. Nem mindegy azonban a mérték. A lakossági, számlakonverziós kondícióknál általában a devizaeladási árfolyamot akár 3-6 százalékponttal, sõt banki lízingcégeknél még ennél is jobban eltérítik.
Sokan úgy vélik, ott, ahol a bankok nem vagy csak jelentõs bürokratikus (és költség-) akadályokkal teszik lehetõvé, hogy az ügyfél a hitelszerzõdés devizanemében fizesse meg a törlesztõrészletet, nincs másról szó, mint hogy az adott hitelintézet be akarja zsebelni az átlagosnál magasabb váltási marzsot is.
Egyetlen pozitív példa azért akadt: a Budapest Banknál minden ügyfél rendelkezik a hitel devizanemében vezetett számlával is, sõt a devizaszámla az elsõdleges fizetõszámla - számol be a Napi Gazdaság. Ezzel együtt - mondták el a banknál - a lehetõséggel nagyon kevés ügyfél él náluk is.
