Azt már tudjuk, hogy elsősorban a közmunkaprogramoktól várja a megváltást a kormány, jövőre például öt új álláshelyből négy közmunka keretében jöhet létre a tervek szerint. Azzal kapcsolatban pedig a jelek szerint hajthatatlan a kabinet, hogy az eddigi harmadára csökkenti a munkanélküli ellátás jogosultságának időtartamát, így átlagosan 90 napig keresgélhetnek munkát az érintettek állami segítséggel.
Állítólag munkára ösztönöz majd
Az alacsony foglalkoztatási szint, az adó- és járulékbevétel kiesés, továbbá az értéket nem teremtő kifizetett segélyek, támogatások államháztartásra és az államadósságra gyakorolt negatív hatása miatt meg kell teremteni az aktív korú, munkaképes, az elsődleges munkaerőpiacról kiszorult munkavállalók (köz)foglalkoztatásának lehetőségét és a szociális ellátások rendszerét oly módon kell átalakítani, hogy az ösztönözzön a munkavállalásra - olvasható a Nemzeti Munka Tervben.
A legfontosabb változás, hogy a munkanélkülivé válók az eddigi 270 helyett átlagosan 90 napig kaphatnak majd álláskeresési járadékot. A jelenlegi rendszerhez képest fokozottabban érvényesül a biztosítási elv: 10 munkanap szükséges 1 járadéknap megszerzéséhez és az eddigi 4 éves referencia időszak helyett 5 éves időszakot kell figyelembe venni a járadékra való jogosultság vizsgálatakor. Eddig öt nap munkaviszony kellett egy járadéknap megszerzéséhez.
A változásokkal a kormány számításai szerint átlagosan fele annyian lesznek jogosultak munkanélküli ellátásra, mint eddig, a jogosultak 60 százaléka pedig 90 napig vagy kevesebb ideig élhet a segéllyel. Ettől évente 67 milliárd forintos megtakarítást várnak, ennyit irányzott elő a kormány a Széll Kálmán Tervben is. Ebből az álláskeresési segély megszüntetése 27,2 milliárdot hoz a konyhára, míg az álláskeresési járadék szigorítása évente 40 milliárddal csökkentheti a kiadásokat. Jelenleg egyébként évente 110,9 milliárd forintot költ az államkassza álláskeresési ellátásokra.
A kormány szerint a módosítás kevésbé bünteti majd azokat, akik hosszú ideig legálisan dolgoztak, ezáltal az új rendszer ösztönöz a legális munkavállalásra. Emellett erőteljesebben érvényesíti majd a szabályozás a biztosítási elvet, a közfoglalkoztatási rendszert viszont kevésbé terheli meg, hiszen nem nő radikálisan a potenciális közfoglalkoztatásra "jogosultak" száma.
Volt ennél durvább javaslat is - Első ránézésre
Az álláskeresési jogosultság átalakításakor a kormány előtt egy másik javaslat is volt, mely 90 napban maximálta volna a járadék idejét. Első ránézésre ez sokkal radikálisabb átalakítás lett volna, hiszen a végül elfogadott módosításban megvan az a kiskapu, hogy lehet 90 napnál hosszabb is a járadék ideje, csak átlagosan lesz 90 nap.
Jobban megnézve azonban kiderül, hogy a végül elvetett javaslat még a jelenleginél is nagyobb megterhelést jelentett volna a költségvetésnek. Ugyanis a járadék összege az első hónapban az előzőleg megkeresett munkabér 90, a második hónapban 80, a harmadikban pedig 70 százaléka lett volna. Azaz a jelenlegi átlagosan 50 ezer forint körüli álláskeresési járadék nagyjából háromszorosa lett volna a segély, ami a kormány számításai szerint évi több mint 150 milliárdba, azaz a jelenleginél is 40 milliárddal többe került volna.
A kormány azt is megvizsgálta a "B változat" esetében, mi lenne, ha a segély vetítési alapját a minimálbér összegében maximálnák, azonban kiderült, hogy az is 16 milliárddal kevesebb megtakarítást jelentett volna évente, mint a végül elfogadott megoldás.
"A munkanélkülieknek azon részét is nehéz helyzetbe hozza, akik korábban hosszú ideig fizették a munkaerő-piaci járulékot, azaz legálisan dolgoztak és adót, járulékot fizettek" - olvasható az elvetett ötletről a Nemzeti Munka Tervben. Ez az intézkedés azt eredményezheti, hogy a relatíve jobb helyzetű, képzettebb munkavállalók családjainak a rövid (90 napos) járadékos időszakot követő hirtelen bevétel csökkenés - egy 5-6 hónapos munkanélküliségi időszak esetén - a teljes anyagi ellehetetlenülést, eladósodást jelentheti.
A fentiek mellett a kormány szerint az intézkedés a munkaerőpiac rugalmasságát jelentősen rontaná. "A három hónap (90 nap) lejártát követően az egyénnek közfoglalkoztatásban kell részt vennie az ellátásért, amennyiben fel tud neki ajánlani munkát a rendszer. Emiatt akadályba ütközik az aktív álláskeresés, az egyén könnyen elveszti motivációját, hogy a nyílt munkaerő-piacon keressen magának munkát és ily módon az államnak egyre több ember államilag finanszírozott foglalkoztatását kell majd megoldania" - szól az újabb ellenérv.
Beke Károly
mfor.hu
