Simán átment
"Az eurózóna jelentős részében súlyos válság van, amiből nem kifelé, hanem befelé halad az EU" - mondta a zárószavazás előtt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Szerinte a tranzakciós illeték arról szól, ki hogyan kezeli a válságot. Vannak, akik megszorításokkal kezelik a problémákat, a magyar kormány viszont nem ortodox eszközökkel jobban kezelik ezt a válságot. Szerinte így van lehetőség arra, hogy közel 1000 milliárd forinttal csökkentsék a munkát terhelő adókat három év alatt az egykulcsos szja-val, a társasági adó csökkentésével és a nemrég bejelentett 300 milliárd forintos csomaggal.
"A kormánynak nem dolga, hogy a Magyar Nemzeti Bank helyett gondolkodjon, azonban a jegybank része a magyar pénzügyi rendszernek. Azt gondoljuk, hogy az ott tétlenül heverő pénzeknek is viselni kell az illeték tervét" - szögezte le Matolcsy.
Végül az Országgyűlés 249 igen, 94 nem és 0 tartózkodás mellett elfogadta a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényt.
Így lett 130 milliárdból előbb 320, majd 140
Az áprilisban bemutatott Széll Kálmán Terv 2.0 tartalmazta először a pénzügyi tranzakciós illeték fogalmát, de már a reformcsomag megjelenése előtt kiszivárgott a kormány lépése. Az első terv szerint a kormány 130-228 milliárd forintot várt a 0,1 százalékos illetékből, később ez többször módosult, de a 0,1 százalékos adókulcs megmaradt.
Először a költségvetés június közepén benyújtott tervezetében módosult 283 milliárd forintra a tranzakciós illeték tervezett bevétele, azonban ezt nem a kulcs emeléséből vagy a bázis szélesítéséből teremtené elő a kormány, a nemzetgazdasági miniszter szerint a benyújtott törvényjavaslat 300-400 milliárd forintos éves bevételt tenne lehetővé. A költségvetés tervezetéből aztán az is kiderült, hogy a 283 milliárdos összeg is csak 2013-ra vonatkozna, azt követően 320 milliárd forintos bevételre számít a kormány, mivel a decemberi összeg januárban folyik be. Így pénzforgalmi szemléletben 320 milliárdos lett volna a bevétel az új illetékből.
Június végén aztán még egy csavart tett a kormány a tranzakciós illeték tervezetébe: közben megállapodtak arról, hogy az illetéknek lesz egy felső határa, mely átszámítva 6000 forint tranzakciónként. Így a 280 milliárdos összeg 140 milliárdra csökkent a tervekben, viszont ezzel egyidőben az illetéket kivetették a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) és a Magyar Államkincstárra, ettől a két szervtől további 100-100 milliárdos bevételt vár a kormány. Vagyis a jelenlegi állás szerint összesen 340 milliárd forint folyhat be az illetékből a kormány tervei szerint.
Közbeszólhat az IMF?
A tranzakciós illeték jelenlegi formája sok elemző szerint nem fog tetszeni a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), ezért a közelgő tárgyalásokon az egyik kulcsfontosságú pont lehet. A múlt héten az MNB már írt egy levelet a miniszterelnöknek, szerintük a jegybank függetlenségét csorbítja az, hogy rájuk is kiterjesztették az illetéket. Az MNB már korábban közölte, hogy nem tudja majd továbbterhelni az illetéket, hiszen az mintegy 2,5 százalékos kamatcsökkentéssel érne fel, ami ellentétes a monetáris politika céljaival. Éppen ezért szerintük az illetékbevétel csak átmeneti lesz a kormány számára, hiszen az így keletkező 100 milliárd forintos veszteséget a következő évben a költségvetésnek kell fizetnie.
A jelek szerint a kormány is tisztában van azzal, hogy a tranzakciós illeték ütközési pont lehet a nemzetközi szervezetekkel, Varga Mihály, a tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter egy hétfő reggeli tévéinterjújában arról beszélt, hogy a kérdés szinte biztosan elő fog jönni a hivatalos tárgyalásokon. A miniszter szerint el fogják mondani: eddig inkább az volt a furcsa, hogy miközben a bankok nagy része fizetett bankadót, ebből a jegybank kimarad. Ezért most a kincstár és a jegybank bevonása helytálló kezdeményezése a kormánynak. Varga Mihály szerint ebben a kérdésben lesz vita, de úgy fogalmazott: nem hiszi, hogy ezen múlna a megállapodás megkötése.
Beke Károly
mfor.hu
