Az előterjesztés azt járja körül, hogy lehet-e mérsékelni a magas devizaadósság kockázatát. A dokumentum szerint a devizahitelek piaci árfolyamon történő forintosításának költsége éves szinten akár 263 milliárd forint többletkiadást is jelentene, állami segítség nélkül ennyivel emelkedne az érintettek terhe a legpesszimistább forgatókönyv szerint. Az előterjesztés megjegyzi azt is, hogy ekkora tehernövekedés akkor következne be, ha a mostani 212 forint helyett 320 forintba kerülne a svájci frank; ez 468 forintos euróárfolyamot jelentene a devizahitelek futamideje alatt.
Az MTI birtokába került dokumentum leszögezi: ha a lakosság törlesztőrészleteinek emelkedését 30 százalékban maximalizálnák, akkor a többletteher negyedét fizetné a lakosság, az állam és a bank együtt pedig - a hitel futamideje alatt - évente hozzávetőleg 200 milliárd forintot. Ez 15 éves futamidővel számolva összesen 3 ezer milliárd forintnyi többlettámogatást jelentene a devizában eladósodottaknak, és eközben ugyanennyivel növekedne az államadóság, vagy a társadalom egészének többletterhe.
Ha nem az aktuális piaci árfolyam mellett váltanák át a devizahiteleket forintra, akkor a gyenge forint miatti veszteség azonnal jelentkezne az államnál vagy a bankoknál - derül ki az anyagból. Így egy, a piacinál például 10 százalékkal kedvezőbb árfolyamon - 191 forintos svájci frank, 280 forintos euróárfolyamon - történő átváltás 250-300 milliárd forintos, döntően az államra szálló költséget jelentene. Ezek a költségek megduplázódnának, ha ezt az átváltási lehetőséget kiterjesztenék a szabad rendelkezésű jelzáloghitelekre is.
A kedvezményes árfolyamon történő átváltásnál problémát okoz az is, hogy ha azt a bankok vállalják, akkor eredményük csökken, ezzel pedig megnőne a valószínűsége a bankrendszer feltőkésítési igényének.
További problémát okozna ebben a módszerben az is, hogy az átváltás visszavonhatatlan elkötelezettséget jelent, így az a forintárfolyam erősödése esetén sem változtatható meg. Ellentmondást jelent, hogy a nem támogatott lakáscélú forinthitelt igénybe vevők törlesztési terhe magasabb lenne a devizahitelüket forintra átváltókénál. Ugyancsak konfliktusforrást jelent, hogy az adósok különböző árfolyamon vették fel a devizahitelüket, és eddig különböző mértékű előnyöket értek el. A megoldás diszkriminációt jelentene a hitelüket forintban felvevők számára - rögzíti az előterjesztés. A dokumentum kitér arra is, hogy 2009. január végén Magyarországon 2676 milliárd forint volt a lakosság devizalapú jelzáloghiteleinek állománya.
A kormányon belül folynak a háttérszámítások arról, hogy át lehessen alakítani a devizahiteleket, a lakosság számára kedvező feltételekkel, s a bankok együttműködésével - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök újságíróknak szerdán, Orbán Viktor Fidesz-elnök felvetésére reagálva.
Ma azonban nem lehet tudni, hogy ezt miként lehetne, lehet-e finanszírozni. "Ma nem tudok arra a kérdésre egyértelműen válaszolni, hogy akár más rendszerek jelentős átalakításával szabadítható-e fel ennyi forrás, ami ehhez kellene" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc. A devizahitelek forintra váltásának lehetősége elég nyilvánvaló, magától értetődik, nem is ez a kérdés, hiszen erről a Pénzügyminisztérium hetek óta tárgyal - közölte Gyurcsány Ferenc.
"Ha át akarjuk a devizahitelt váltani forintra, akkor kapna ehhez kedvet a lakosság, ha a mai árfolyamnál kedvezőbb árfolyamon váltanánk át, illetve, hogyha a forintkamatok és a devizahitel-kamatok közötti különbséget is valaki megfinanszírozná" - fogalmazott a miniszterelnök. Aki szerint egy "jól ismert technikáról beszél az elnök úr, de adós maradt azzal, hogy azt a pár 100 milliárd forintot, amelyet ahhoz kell beletenni, hogy a lakosságnak ez meghozza a kedvét, ezt ki fizesse ki".
