Ha a legfontosabb termékeket nézzük, azt látjuk, hogy 20%-ot emelkedett a kukorica, 30%-ot a búza, 20%-ot a cukor, 30%-ot a disznó ára, a kávé pedig duplázódott az év eleji mélypontokhoz képest!
Természetesen nem azonnal és direkt módon, de ez a hatás jelentkezni fog az inflációs mutatókban is. Minél fejlettebb egy ország, annál kisebb a súlya az inflációs kosárban a kevéssé feldolgozott élelmiszereknek, de ennek ellenére az alapvető élelmiszerek árának hirtelen, és általános drágulása valószínűleg szépen át fog gyűrűzni a feldolgozott élelmiszerek árába is.
Az elmúlt egy évben Európában komoly deflációs félelem alakult ki, de egyelőre azt láthatjuk, (//epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_PUBLIC/2-31032014-AP/EN/2-31032014-AP-EN.PDF) hogy elsősorban az energiaárak csökkenése vitte le az infláció ütemét, a szolgáltatások ára továbbra sem árulkodik valódi deflációs nyomásról. Az infláció pedig egyébként is késleltetett mutató, recessziók után még gyakran sokáig alacsony.
Európában az ECB-nek egy feladata van csak: a bankrendszer stabilitásának, likviditásának és hitelezési hajlandóságának támogatása. Nagy növekedés nem lesz, de a következő 1-2 évben nyugodt, lassú javulás várható.
Japánban ennél sokkal rosszabb a helyzet, mivel hiába kérlelte a miniszterelnök a vállalatokat, nem nagyon emeltek nominálisan béreket (//asiaconf.com/wp-content/uploads/2013/08/Nominal-wage-growth.png), és így a 3%pontos ÁFA-emelés automatikusan taszajtja vissza recesszióba a szigetországot. Pontosan a fordítottja történik annak, mint nálunk, ahol a kormány egyszeri intézkedésekkel lenullázta az inflációt, de mivel volt nominális bérnövekedés, ezért a reálbérek megugrottak, több maradt az emberek zsebébe, többet tudtak költeni, és ez jól látszik is a hazai kiskereskedelmi statisztikákból.
Visszatérve Japánra: azt gondolom, hogy a következő hónapokban megint komoly recessziós félelmek lehetnek, amire majd valami nagyon nagyot kell lépnie a BoJ-nek. Ha megteszi, ismét lejtőre kerülhet a jen, addig azonban valószínűleg nem.
A feltörekvő országokból folyamatosan gyenge hírek fognak jönni: a legyengülő devizáik és az erre reakcióként végrehajtott kamatemelések miatt a hitelkiáramlás drasztikusan zsugorodhat, s ennek következményeként a növekedés is eltűnhet, több recesszióba fog esni.
USA maradhat eközben a legerősebb: minden körülmény adott a nagyon erős gazdasági teljesítményhez: iszonyatosan laza monetáris kondíciók, helyreállt a pénzügyi rendszer, az államkincstár egyre kevésbé szorít meg. Nagy kérdés, hogy az erős növekedés jó hír-e a részvénypiacnak? Könnyen lehet, hogy nem, hiszen ha a vártnál hamarabb valósul meg a kamatemelés, az nagy ijedelmet fog okozni, és nem csak náluk, hanem az egész világon, ahol már a nyúlfarknyi hozamokra is kiéhezetten vadásznak a befektetők (jó példa erre a görög kötvények esete: 2012 nyarán 15 cent környékén simán lehetett vásárolni őket, most 70 centen veszik a 20-évest, és csak idén(!!!) közel 40%-ot emelkedett az árfolyama). A tízfilléresek úthenger előtti szedegetéséből könnyen kilapított kéz lehet...
Magyarországon minden szép és jó természetesen. Mondjuk szerintem jövőre simán meglesz a 3% infláció, érdekes lesz, hogy miként fognak reagálni majd a megtakarítók, amikor rájönnek hogy a bank/állampapír befektetéseik reálhozama negatív. Nagyon meglepődnék, ha nem kezdenék el keresni az alternatív termékeket, amelyekkel valami kis reálhozamot ki tudnak csiholni a rendszerből (pl. Prémium Államkötvény, ingatlan, abszolút hozamú alapok, stb.)
Konklúzió: Az infláció tehát nem halott, viszont hogy pontosan mit kellene csinálni a piacokon arról fogalmam sincs.
