Idén nyáron jön az első lépés
A következő években komoly kihívások elé néz a bankrendszer, hiszen jelentősen javítani kell a pénzintézetek tőkemegfelelési mutatóját. Ennek első, de némileg különálló lépcsőjeként az Európai Unióban már 2012 júliusától a korábbi 8 helyett 9 százalék lesz az Európai Bankfelügyelet (EBA) által elvárt minimális tőkekövetelmény, vagyis a bankoknak eszközeik 9 százalékát kell tőkeként felmutatniuk. Emiatt több nagy nyugat-európai cég már az év elején forrásbevonásra kényszerült, az olasz UniCredit például új részvényeket bocsátott ki.
"Én azt hiszem, hogy ezek a kérdések már nagyjából rendeződtek, nem számítok komoly felfordulásra az európai bankszektorban a következő hónapokban" - emelte ki az mfor.hu kérdésére Borbély Gábor, a Horváth és Társa Ügyvédi Iroda DLA Piper finanszírozási partnere. A szakember szerint a tőkekövetelmények idén június végi emelkedése elsősorban nyugat-európai probléma, de ennek hatásait a források esetleges hiánya és allokálása miatt a magyar leánybankok is megérzik.
"Alapvető elvárás a bankokkal szemben, hogy javuljon a hitel/betét arányuk. Ezzel még inkább előtérbe kerülhet az a tradicionális banki felfogás, mely szerint a betét minden" - véli Borbély. Hozzátette: a jövő januártól több lépcsőben bevezetésre kerülő Bázel III szabályozás is abba az irányba hat, hogy a bankok a korábbinál összetettebb, komplexebb szolgáltatást nyújtsanak. Az új követelmények arra ösztönzik majd a pénzintézeteket, hogy árukapcsolásokkal egy ügyfélnek többféle szolgáltatást adjanak el, illetve szorosabbra fűzzék kapcsolatukat az ügyfelekkel.
Januártól már nem csak Európában kell tőke a bankoknak
A már említett Bázel III szabályokat elsősorban a válság hatására, a szektor ellenállóképességének növelését célozva vezetik be a következő években folyamatosan. A feltételek szigorodásáról a G20-országok döntöttek, vagyis az előírások szinte az egész világon bevezetésre kerülnek majd. Az egyik legfontosabb változás, hogy a bankok úgynevezett Tier1 tőkeszükséglete a jelenlegi 4-ről 6 százalékra emelkedik majd három év alatt három lépésben.
Emellett bevezetésre kerül egy 2,5 százalékos tőkemegtartó tőkepuffer, melynek célja, hogy a bankok átvészeljék a nehéz gazdasági időszakokat. Lényegében ez a szabályozás egyik új találmánya a válság hatására. A Bázel III szabályok szerint azok a bankok, melyek ezt a tőkepuffert nem tudják biztosítani, különböző büntetéseket kaphatnak, a felügyeletek korlátozhatják például az osztalékfizetést, a bankvezetők bónuszait vagy a részvények visszavásárlását. A fentiek mellett a szabályok egy további anticiklikus tőkepuffert írnak elő nemzeti hatáskörben, melynek mértéke országonként változó, 0-2,5 százalék között lesz. Vagyis összességében az alap tőkeszükséglet marad 8 százalék, azonban erre jön a 2,5 százalékos új puffer, illetve az országspecifikus további tőkeelőírás, így egyes bankok tőkeszükséglete akár 13 százalékra is emelkedhet.
Nem elég, hogy az új szabályozás a korábbinál több tőkét ír elő, de a tőke minőségét is javítani kell. Ráadásul a 2013 januárjától fokozatosan életbe lépő szabályozás bevezeti az egységes likviditási mutató fogalmát, melynek célja, hogy a pénzintézetek elegendő likvid eszközzel rendelkezzenek ahhoz, hogy egy egyhónapos stresszhelyzetben is átvészeljenek. Ezekről a likviditási mutatókról a bankoknak rendszeresen be kell majd számolniuk a felügyeletnek, szükség esetén akár napi elszámolást is kérhetnek az ellenőrző szervek, ami további gyakorlati problémákat jelenthet a cégeknek.
"Az új feltételek mellett azok a bankok lehetnek a verseny nyertesei, melyek betéti oldalon is erősek, illetve van mögöttük egy erős nyugati anyabank viszonylag olcsó forrással" - vélekedik Borbély Gábor. Szerinte a Bázel III bevezetésének egyik legfontosabb következménye lehet, hogy huzamosabb ideig csökken majd a bankok eszközarányos nyeresége. "A döntő kérdés, hogy képes lesz-e az iparág egy olyan megújulásra, mely alkalmazkodik az új elvárásokhoz" - hangsúlyozza a DLA Piper partnere.
A gyakorlatban a szakember szerint a finanszírozási költségek növekedésével a bankok kamatmarzsa is emelkedni fog, hogy meg tudjanak felelni a szigorúbb követelményeknek. Vagyis a lakosság és a vállalatok a banki termékek drágulásában és a finanszírozási feltételek további szigorodásában érezheti meg a Bázel III szabályok bevezetését.
"A bevezetéssel kapcsolatban további fontos kérdés, hogy a fenti szabályokat mennyire sikerül majd globálissá tenni. Vannak arra utaló jelek, hogy az Egyesült Államok próbál visszatáncolni, ami komoly aggodalmakat vet fel az EU-ban is" - vázolja fel Borbély Gábor. Szerinte annak minimális az esélye, hogy az Unió visszalépjen az új szabályok bevezetésétől, mivel a változások iránti politikai elkötelezettség megdönthetetlennek látszik. Az azonban elképzelhető, hogy az USA nyomására további finomodnak a szabályok, vagy az eredetileg tervezettnél lassabb lesz a bevezetésük.
Itthon 100-150 milliárdnyi friss tőkére lehet szükség
"A magyar bankrendszer becsült tőkeszükséglete 100 milliárdos nagyságrendű, világ- és európai ugyanakkor viszonylatban ennél sokkal nagyobb összegről beszélhetünk" - magyarázza Borbély Gábor. Annak jelei már most is látszanak a hazai bankoknál, hogy rá vannak kényszerítve a hitel/betét arány javítására, a Magyar Nemzeti Bank rendszeresen elkészülő hitelezési felmérései szerint még jelenleg is szigorodnak a hitelezés feltételei.
"A vállalati hitelek piacán a jó ügyfelekért már most is nagyon komoly verseny folyik. A Bázel III szabályok is ebbe az irányba mutathatnak, vagyis bizonyos szegmensekben erősíthetik a versenyt" - vélekedik a DLA Piper szakembere.
Beke Károly
mfor.hu
