Előző hónapban arról számoltunk be a jegybank adatai alapján, hogy a háztartások által felvett hitelek átlagos kamata a 3 havi BUBOR mértékéhez viszonyítva a korábbi trendhez képest jelentősebb eltávolodást mutatott, ami az alábbi grafikonunkon is jól látható. A március havi adatok alapján viszont a meredekebben visszaeső kamatnak és a lényegében stagnáló BUBOR-nak köszönhetően már némi korrekció mutatkozik a kamatfelárban. (Április viszont - lásd lentebb - újra jelentősebb kamatemelést hozott a bankok többségénél, amit az MNB márciusi adatai természetesen nem tartalmazhatnak.)
A jegybank legutóbbi, március hónapra vonatkozó statisztikája szerint a folyószámla és a lakáscélú hitelek kamatai csökkenést mutattak, hiszen míg februárban a folyószámlahitelek átlagos évesített kamatlába 30,12 százalék volt, márciusra az 29,63 százalékra mérséklődött. A lakáscélú hitelek esetében pedig 11,67 százalékról 11,12 százalékig csökkent a kamat. A hitelkamatok csökkentése egyébként megfelel a március hónapban tapasztalt - az mfor.hu által is elemzett - piaci kamatváltozásoknak is. A fogyasztási hiteleknél azonban durva drágulás történt: a februári 14,98 százalék 19,74 százalékra ugrott, aminél magasabbra csak két évvel ezelőtt, 2010 januárjában volt példa, akkor 20,64 százalékról adott számot a jegybank.
Ennek megfelelően az újonnan felvett fogyasztási hitelek összege március hónapban februárhoz képest kevesebb mint a felére redukálódott: 36,9 milliárd után már csak 16,2 milliárdnyi hitelt vettek fel a háztartások. Hasonló arányban változott egy hónap alatt a lakáscélú hitelek nagysága is, mely 37,1 milliárd után 11,6 milliárdra esett vissza, ami összefüggésben állhat a végtörlesztés lezárulásával is, amikor is a kiváltó forinthitelek kelendőek voltak. Ezt támasztja alá a Magyar Nemzeti Bank egyik hétfőn megjelent statisztikája is, mely szerint míg tavaly a negyedik negyedévben 62 milliárd forint összegben vettek fel kiváltó forinthitelt a háztartások, addig 2012 első negyedévére ez már 158 milliárd forintot tett ki.
Áprilisban tovább drágítottak a bankok
Áprilisban a bankok több termékük esetében drágítást hajtottak végre annak ellenére, hogy a jegybanki alapkamat hónapok óta változatlan, a 3 havi BUBOR mértéke pedig áprilisban gyakorilatilag nem változott. A korábbi hónapokhoz hasonlóan most is megvizsgáltuk a CIB, Erste, Gránit, K&H, OTP, Raiffeisen és Unicredit kínálatát a PSZÁF folyamatosan frissülő adatbázisa alapján.
Körképünk során a piaci kamatozású hitelekre fókuszálunk szokás szerint, és ezen termékek árait tartalmazza az alábbi összefoglaló táblázatunk is. Eszerint kamatemelést hajtott végre április során az Erste bank és szintén jelentős drágítást eszközölt a Demján Sándor érdekeltéségbe tartozó Gránit bank is az ingatlancélú, piaci kamatozású hitelénél. Érdekes megjegyezni ugyanakkor azt is, hogy az Erste bank minden, a PSZÁF adatbázisába bekerült termékénél 1-1,5 százalékpontos kamatemelést hajtott végre, és ez alól a kamattámogatású hitelek sem kivételek. 1,4, illetve 1,7 százalékpontos drágítást követően új lakásra már 8,71, korszerűsítésre pedig 9,64 százalék mellett igényelhető hitel. Ezzel szemben a többi vizsgált bank többsége nem változtatott, az Unicredit ráadásul kis mértékben még csökkentette is a támogatott hiteleinek kamatát, így törekvén új ügyfeleket akvirálni, bár azt hozzá kell tenni, hogy még ezek után sem tud versenyre kelni sem az Erste ajánlatával, sem pedig a CIB 6,4 és 6,9 százalékos kamatával.
A szabad felhasználású hitelek körében a Gránit banknál történt egy minimális drágítás, az OTP viszont kis mértékben olcsóbbá tette a piaci kamatozású termékét. Ezekkel szemben az Erste, akárcsak az ingatlancélú hiteleinél merészebben hozzányúlt a kamathoz, hiszen a márciusi 15,59 százalék után 17,64 százalékért kínálja az ügyfeleknek a szabad felhasználású hitelt.
A takarékpénztárak durván drágítottak
A kereskedelmi bankokkal szemben az általunk vizsgált hat takarékpénztár nem óvatoskodott a kamatokat illetően: ahogy az a lenti táblázatban is látszik, az ingatlan célú és a szabad felhasználású termékek körében is többen jelentős, akár 2 százalékpontnál is magasabb emelést hajtottak végre.
Egyedül a Duna Takarék hagyta változatlanul a korábban megállapított kamatot, és egyedül csak a Borsod Takarék döntött úgy, hogy csökkentést eszközöl. Az ingatlancélú hitele ennek köszönhetően az egyik legolcsóbbá vált a vizsgált termékek körében, a szabad felhasználású hitele viszont még ennek ellenére is a legdrágább maradt.
Mindemellett több helyen megkurtították a termékpalettát, hiszen míg például a Borsod takaréknál egy hónappal ezelőtt még négyféle szabad felhasználású hitelkonstrukciót kínáltak az ügyfeleknek, addig most már kettő közül tudják kiválasztani a számukra optimálisat.
Ezeknek a piaci változásoknak köszönhetően elképzelhető, hogy a jegybanki statisztikában kimutatott márciusi kamatcsökkenés nem jelent tartós trendváltozást, hanem csak egyszeri csökkenést. A leírt változások áprilisban pedig ismét emelkedést generálnak, amivel a hitelek kamatfelára ismét lényegesen eltávolodhat a 3 havi BUBOR mértékétől.
Székely Sarolta
mfor.hu