4p

Magyarország továbbra is a tágabb értelemben vett Kelet-Európa gazdasági átalakulásának éllovasa - áll a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által a pénzintézet működési területéről csütörtökön kiadott éves jelentésben, amely ugyanakkor kedvezőtlen véleményeket fogalmazott meg az egyes szektorok válságadóztatásáról. Az EBRD a bankokra kirótt "aránytalan" adóterhek miatt valamelyest rontotta is a magyar pénzügyi szektorra adott osztályzatát.

A Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2010) című 175 oldalas idei elemzésből - amely az EBRD tevékenységi területéhez tartozó 29 kelet-európai és közép-ázsiai ország éves haladását méri fel - kitűnik, hogy az egyes átalakulási kategóriákra adott osztályzati listán Magyarország továbbra is vezeti az egész mezőnyt.

A négy nagy vizsgált területen - a vállalati szférán, a piaci-kereskedelmi rendszeren, a pénzügyi szektoron és az infrastruktúrán - belüli kilenc alkategória közül (nagyvállalati privatizáció, kisvállalati privatizáció, vállalatvezetés és vállalati átalakítás, árliberalizáció, kereskedelmi és árfolyamrendszer, versenypolitika, bankreform és kamatliberalizáció, értékpapír-piacok és nem banki pénzügyi intézmények, általános infrastrukturális reform) Magyarország nyolcban a 4 mínusztól 4 pluszig terjedő legjobb osztályzati sávban van, és csak a versenypolitikára kapott 3 pluszt.

A magyar osztályzati átlag az idén 3,56, amely az összesített országosztályzatok közül a legjobb.

Az EBRD ugyanakkor a tavalyi 4-esról 4 mínuszra rontotta a banki kategória osztályzatát, elsősorban a magyar kormány által a bankokra és egyéb pénzintézetekre kirótt, "átmeneti, ám jelentős" adóteherrel magyarázva a lépést. Jóllehet ennek az adónak a kivetése "sürgető költségvetési szükségszerűséget" tükröz, a megállapított adóztatási mérték azonban "aránytalan" azokkal a hasonló jellegű intézkedésekkel összevetve, amelyeket más országok vettek fontolóra - áll az elemzésben.

Az EBRD szerint a magyar bankadó valószínűleg "nem fogja ösztönözni" a pénzügyi rendszer mélyülését és a magyar gazdaság nemzetközi pénzügyi integrációját, amely pedig a pénzügyi válság idején "jól szolgálta" Magyarország érdekeit.

A jelentés Magyarországról szóló külön fejezete szerint a perifériális euróövezeti tagországok pénzügyi gondjainak "járványos" hatása a magyar gazdaságban csak korlátozott mértékben jelentkezett egészen 2010 májusáig. Amikor azonban az új kormány júniusban hivatalba lépett, vezető tisztviselői "számos nyilatkozatot tettek" a közadósság-helyzet kilátásairól, és ezek "jelentős kilengésekhez" vezettek a forint- és a kötvénypiacon.

Az EBRD szerint az egyes szektorokban bejelentett "nagyarányú ad hoc adóintézkedések" - amelyek különösen a jelentős külföldi érdekeltségű ágazatokat érintik - bizonytalanságot keltettek a befektetők körében az általános üzleti környezettel kapcsolatban. A londoni bank véleménye szerint ezek az adóintézkedések csak későbbre tolják ki azoknak a költségvetési reformintézkedéseknek a bevezetését, amelyek az államháztartási hiány fenntartható csökkentéséhez szükségesek.

Az EBRD szerint a magyar költségvetési reformfolyamat és "a fenntarthatatlan" jóléti kiadások reformja felgyorsult a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU közös programjának idején, és "a 2010 júniusáig hivatalban volt kormány" is élénkítette a reformokat, különösen a pénzügyi szektorban.

Az új kormány ettől eltérő hangsúlyokat honosított meg, főleg a kis- és közepes vállalatok adóterheinek csökkentésével és az egységes személyi jövedelemadó-rendszerrel igyekezve ösztönözni a növekedést. Mindazonáltal "jelentős gyengeségek" várnak továbbra is kezelésre; a bank ezek között hangsúllyal említette a kulcsfontosságú állami vállalatok reformjának és a munkapiaci részvételi ráta növelésének szükségességét.

Az EBRD előrejelzése szerint a magyar gazdaság növekedési üteme az idén valamivel 1 százalék alatt marad, és jövőre "mérsékelt" gyorsulás várható.

A közép-kelet-európai gazdaságok és az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított pénzintézet a múlt hónap végén külön negyedéves előrejelzést adott ki tevékenységi területének növekedési kilátásairól. Az EBRD abban a prognózisban a magyar gazdaságra szóló idei és jövő évi növekedési jóslatát jelentősen, az addigi 1,2 százalékról 0,8 százalékra, illetve 2,1 százalékról 1,7 százalékra - vagyis mindkét naptári évre egyaránt 0,4 százalékponttal - rontotta.

Az EBRD ezt azzal a véleményével indokolta, hogy a külföldi működőtőke-befektetők körében "nyugtalanságot" keltett az átfogó kiadási reformok részletes kifejtésének hiánya, valamint az egyes szektorokat megcélzó jelentős, "ad hoc jellegű" adóztatás terve, és mindez "hatást gyakorolhat" a magyar gazdaság növekedési potenciáljára.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!