Eszerint tavalyelőtt, vagyis a legújabb nemzetközi pénzügyi és gazdasági válságot megelőző "utolsó békeévben" a dél-hollandiai Zeeland régióban 2,1 százalékkal mérték a legkisebb, a francia tengerentúli Réunion szigetén pedig 25,2 százalékkal a legnagyobb munkanélküliséget az EU-ban.
Azon 263 uniós régió közül, ahonnan adatok állnak rendelkezésre, 28-ban volt kisebb a munkanélküliség 3,5 százalékosnál, 14 régióban pedig nagyobb 14,2 százalékosnál.
A 3,5 százalékos határ az uniós átlag felénél kisebb munkanélküliséget jelenti. Nyolc holland, hét olasz, öt brit, három cseh, három osztrák és két belga régió tartozott ebbe a csoportba.
Magyarországról ezek a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a 7,4 százalékos országos átlag valamivel magasabb volt az unió 7,1 százalékos átlagánál. Ezen belül Közép-Magyarországon volt a legjobb a helyzet, 4,7 százalékos munkanélküliséggel, a legrosszabb pedig Észak-Magyarországon, 12,3 százalékos aránnyal.
Az uniós átlag kétszeresét meghaladó, vagyis 14,2 százalék fölötti volt a munkanélküliek aránya 14 EU-régióban. Ezek közt öt német, négy francia (mindegyik tengerentúli megye), két spanyol, két szlovák és egy belga régió volt.
A női munkanélküliség aránya szintén Zeeland régióban volt a legalacsonyabb (2,4 százalék), de szorosan utána következett Prága régió (2,8 százalék). A legmagasabb női munkanélküliségi arányt két, az Ibériai-félszigeten kívül eső spanyol területen, Ceutában (28,7) és Melillában (28,1) mérték.
Kiderül a statisztikai adatokból, hogy a 15 és 24 év közötti fiatalok körében nem csupán magasabb volt a munkanélküliek aránya az átlagosnál, hanem a régiók több mint 70 százalékában ez a mutató több mint kétszerese volt az átlagnak.
