Angela Merkel német kancellár a brüsszeli csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatóján úgy vélte, "nehéz lesz elkerülni a szerződésmódosítást", ha az EU tanulni akar a görög válságból. Gordon Brown brit miniszterelnök viszont kereken kijelentette: országa a következő néhány évben semmilyen változtatást nem kíván látni a szerződéseken.
A Görögországgal kapcsolatos kompromisszum kidolgozása során Merkel ragaszkodott ahhoz, hogy a megállapodásnak része legyen az a megjegyzés, amely szerint "a meglévő keretek megerősítésére és kiegészítésére van szükség annak érdekében, hogy az euróövezetben biztosított legyen a költségvetés fenntarthatósága, és válság idején javuljon a cselekvőképesség".
Ugyancsak bekerült a megállapodásba, hogy "a jövőre nézve fokozni kell a gazdasági és a költségvetési kockázatok, valamint az ezek megelőzését célzó eszközök felügyeletét, ideértve a túlzott hiány esetén követendő eljárást is. Ezenfelül a válságrendezés területén olyan szilárd keretrendszerre van szükség, amely tiszteletben tartja a tagállamok saját költségvetési felelősségének elvét." A kompromisszumban arról is döntöttek, hogy munkacsoport jön létre az EU-ban, amely megvizsgálja az ezekhez szükséges intézkedéseket, beleértve a szerződéses követelményeket is.
Péntek délután, az EU-csúcstalálkozót követően számos nyilatkozó visszatért még a Görögországgal kapcsolatos egyezségre. Ismételten elhangzott az, hogy a döntéssel az egész euróövezet nyert, illetve megmutatkozott benne a zónát alkotó tagállamok összetartása is. Több kormányfő reményét fejezte ki, hogy a piacok kedvezően reagálnak a megállapodásra. A lengyel kormányfő, Donald Tusk viszont arra is utalt, hogy az euróövezeten kívüli országok egy részében csalódást keltett, hogy a megállapodást eredetileg kizárólag az eurózóna körében tervezték jóváhagyni, és csak külön unszolásra vitatták meg a teljes, 27 országos körben is. Több diplomata is utalt arra, hogy a történtek felszínre hoztak olyan aggályokat, amelyek szerint rés nyílik az euróövezeti és azon kívüli tagállamok között, az unió kétsebességessé válhat.
Ami a magyar álláspontot illeti, Bajnai Gordon miniszterelnök a Görögországra vonatkozó megállapodással kapcsolatban pénteken úgy vélekedett, hogy jó kompromisszum született, amelynek létrejötte Magyarországnak is elemi érdeke volt. Ha nem kezelték volna ezt a helyzetet, olyan negatív következményekkel járt volna, ami hasonlatos a Lehman Brothers pénzintézet összeomlásához - fejtette ki. Hozzátette: Magyarország az átlagnál aktívabb is volt a megállapodás előmozdításában.
A kormányfő hangoztatta azt is: a magyar példa három szempontból is releváns a görögök vonatkozásában. Egyfelől lélegzetvételhez kell juttatni az érintett országot, másfelől ennek az országnak ezt arra kell felhasználnia, hogy elvégezze házi feladatát, harmadrészt tudni lehet azt is, hogy az ilyen stratégia már rövid távon is eredményekhez vezet.
MTI/Menedzsment Fórum
