A "lakásmentő" csomag lényege, hogy aki munkanélkülivé vált, vagy más okból átmeneti fizetési nehézségei támadtak, állami kezességvállalás mellett áthidaló kölcsönt vehet fel bankjától, ami legfeljebb két évig fedezi a jelzálogalapú hitel, illetve lakáslízing törlesztőrészletének egy részét, függetlenül attól, hogy forint- vagy devizalapú tartozásról van szó.
Az áthidaló kölcsön kamata az állami kezességnek köszönhetően alacsony, jelenleg nem éri el a 10 százalékot. A bank a kamaton kívül más terhet nem számíthat fel. A kölcsönt a munkanélkülieknek a folyósítást követő 10, a többieknek 5 év alatt kell visszafizetniük.
Az áthidaló kölcsön felvételét annál a pénzintézetnél kell kezdeményezni, amelyik a lakáscélú hitelt nyújtotta. Az igényléshez be kell mutatni a munkaviszony megszűnését igazoló iratot, az állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy az igénylő álláskeresőnek minősül, a nem munkanélküli igénylőknek pedig a háztartás nettó havi jövedelmét kell igazolniuk.
A Pénzügyminisztérium a kedvezmény igénybevételének feltételeiről részletes tájékoztatót tett közzé honlapján, közvetlenül a nyitóoldalon elhelyezett ikon alatt. A tájékoztatóból kiderül: a kedvezményes időszakban a munkanélkülieknek havonta legalább 10 ezer forint, a többieknek háztartásuk havi nettó jövedelme 30 százalékával azonos összegű törlesztést kell vállalniuk.
A munkanélküliek közül azok jogosultak a kedvezmény igénybevételére, akiknek a munkaviszonya 2008. szeptember 30-át követően szűnt meg; 30 millió forintnál kisebb piaci értékű ingatlanra vettek fel legfeljebb 20 millió forint összegű hitelt, és az erről szóló szerződést idén június 30-ig aláírták; a lakáscélú kölcsön biztosítékául szolgáló lakóingatlan az adós lakhelyeként vagy tartózkodási helyeként szolgál.
Az átmeneti fizetési nehézségekkel küzdő, de nem munkanélküli adósoknak hitelt érdemlően igazolniuk kell, hogy teherviselő képességük a megváltozott körülmények miatt átmenetileg nem teszi lehetővé a szerződés szerinti törlesztőrészlet megfizetését. Ilyen helyzet áll fenn, ha az áthidaló kölcsön kérését megelőző hónapban a törlesztőrészlet megfizetése negyedével nagyobb terhet jelent számára akár a háztartás nettó jövedelmének csökkenése, akár a törlesztőrészlet emelkedése miatt.
Ebben a körben további feltétel, hogy a lakáscélú kölcsön törlesztőrészlete nem haladhatja meg az igénylő háztartásában a nettó havi jövedelem 40 százalékát. A kölcsön összegére vonatkozó korlát az adós háztartásában élők számához igazodik. Eszerint az eredeti lakáshitel nem lehetett több 10 millió forintnál, ha a háztartás tagjainak száma ötnél kevesebb; öt vagy annál több tagból álló háztartás esetén pedig 20 millió forint a hitelösszeg határa.
A kormány szándéka a terhek könnyítésével az, hogy megakadályozza a lakástulajdon elveszítését. Ha az adós az állami segítség ellenére sem tudja törleszteni a hitelét, ez még nem jelenti automatikusan, hogy elveszíti otthonát. Az árverezésre kerülő otthont ugyanis az önkormányzat elővásárlási jogával élve megvásárolhatja, majd – a piacinál kedvezőbb feltételekkel – a bent lakó adósnak bérbe adhatja. Az ehhez szükséges forrást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kedvezményes hitelkonstrukciója biztosítja az önkormányzatok számára.
