A vita akörül zajlik, hogy miként lehet a görög államadósságot belátható időn belül fenntartható szintre mérsékelni. Ez - a második mentőhitelben rögzítettek szerint - azt jelenti, hogy az athéni kormányzatnak 2020-ra a bruttó hazai termék 120 százalékára kell csökkentenie az államadósságot a jelenlegi, 170 százalékos szintről. Az IMF azt szeretné, hogy az euróövezeti államok adósságleírással mérsékeljék Görögország adósságterheit, míg Németország azt, hogy két év haladékot adjanak az athéni kormányzatnak az adósságcél teljesítéséhez.
A nézeteltérés komolyságát jól tükrözte az egy héttel korábbi Eurogroup-ülést követő sajtótájékoztató, ahol - a nemzetközi intézményrendszer és diplomácia hagyományaitól idegen módon - újságírók előtt nyilvánosan mondott egymásnak ellent a kétéves haladék kapcsán Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója és Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup vezetője.
Az IMF szerint a német terv nem vezet eredményre, további garanciák és adósságleírás szükségesek, hogy Görögország teljesítse adósi kötelezettségeit, míg Németország jogellenesnek tartja a további adósságleírást. Az IMF mintegy 50 milliárd euróval járult hozzá a két mentőcsomaghoz. "Az adósságleírás talán a legkényelmesebb és legegyszerűbb megoldás lenne az érintett államnak, de a mi célunk csakis az lehet, hogy az eladósodottságot a gyökereinél támadjuk meg" - fogalmazott Norbert Barthle, a német kereszténydemokrata kormánypárt költségvetési szóvivője. "Pénzbe kerülne, és végzetes üzenet volna Írország, Portugália, illetve talán Spanyolország számára, hiszen azonnal megkérdeznék, hogy ők így miért vállaljanak szigorú feltételeket és fájdalmas intézkedéseket" - tette hozzá.
Jean-Claude Juncker mindenesetre a testület keddi ülése után optimistán nyilatkozott. Szerda hajnalban a 12 órás tárgyalás után elmondta: "közel vagyunk a megállapodáshoz, de technikai ellenőrzést és költségvetési számításokat kell végrehajtani, és valóban csak technikai okok miatt nem lehetséges, hogy megállapodás szülessen most". Hozzátette: jövő hétfőn újra összeül tárgyalni a testület. "Nincs lényeges politikai nézeteltérés" - szögezte le. Hasonlóképpen vélekedett Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter is, aki egy szerda reggeli rádióinterjúban úgy fogalmazott: "egy hajszál választ el minket a megállapodástól".
Óvatosabban fogalmazott ugyanakkor Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, aki szerdán zárt ajtók mögött beszélt a német képviselőház tagjainak a tárgyalásokról. A megbeszélésen résztvevő források szerint a befolyásos német pénzügyminiszter elmondta: Görögország hitelezői továbbra is megosztottak arról, hogy miként lehet mintegy 14 milliárd eurónyi rést betömni a görög finanszírozási programban, illetve arról, hogy hogyan a határozzák meg a görög államadósság fenntarthatóságát.
A források szerint nem dőlt még el, hogy 2020-ra vagy 2022-re kell 120 százalékra mérsékelni a GDP-arányos adósságszintet. Hozzátették: a pénzügyminiszter tájékoztatása szerint az EKB úgy vélekedett, hogy Görögország 9 milliárd eurónyi forrást tud bevonni rövid lejáratú állampapírok kibocsátásával. A pénzügyminiszter ezen kívül az adósság visszavásárlását nevezte meg a megoldás egy másik lehetséges összetevőjének.
Angela Merkel német kancellár eközben a képviselőknek azt mondta, hogy a mentőhitel kamatainak csökkentése, illetve az átmeneti euróövezeti mentőalap (EFSF) kapacitásainak növelésével is be lehet tömni a finanszírozási rést. Az EFSF garanciavállalásait a jelenlegi 780 milliárd eurós szinthez képest 10 milliárd euróval lehetne növelni, és ebben Németország is kivenné a részét - tette hozzá a források szerint.
A tárgyalásokról lehetséges intézkedések egész tárháza szivárgott ki. A német pénzügyminiszter által említett adósság-visszavásárlás értelmében Görögország nyomott áron vásárolná vissza államkötvényeit magánbefektetőktől. Jóllehet több lehetséges forgatókönyvről is folynak tárgyalások, egy brüsszeli dokumentum szerint Athén 30 és 35 eurócent közötti összegért vásárolna meg egy eurónyi államkötvényt.
Egy másik javaslat szerint a jelenlegi 175 bázispontról 25 bázispontra mérsékelnék a Görögországnak nyújtott hitelek kamatát. Emellett meghosszabbítanák a hitelek futamidejét, és néhány év erejéig kamatfizetési moratóriumot vezetnének be.
Eközben vészesen fogy a pénz a görög államkincstárból. Az athéni kormány sokak szerint jogosan várja el, hogy a nemrég elfogadott, immár az elmúlt 30 hónap során a hatodik, jelentős megszorítási csomag után megkapja végre a mentőhitel újabb, 44 milliárd eurós részletét.
"Görögország elvégezte, amire ígéretet tett. Most a partnereinknek, így az IMF-nek is, teljesíteniük kell kötelezettségvállalásukat" - fogalmazott Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök egy szerda reggel közzétett közleményben. "Semmilyen technikai nehézség nem ad jogalapot a hanyagságra vagy a késlekedésre" - tette hozzá.
MTI
