Egy százalék maradt az EKB alapkamata

Makró Euró, euróövezet

2012. január 12. 12:55

A vártnak megfelelően 1 százalék maradt ez Európai Központi Bank alapkamata.

Utoljára decemberben változtatták az alapkamatot, akkor 1,25 százalékról 1-re módosították.

Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa egyhangúlag döntött az euróövezeti kamatszint tartása mellett - mondta Mario Draghi, az EKB elnöke a csütörtöki kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón.

Decemberben a 25 bázispontos kamatcsökkentésről, illetve a hároméves likviditási tenderről nem született egységes döntés az EKB monetáris tanácsában.

mfor.hu

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Lassan kifullad a forint – lehet, hogy nem várja meg a választásokat a Magyar Nemzeti Bank

Nem várja meg április 12-ét a Magyar Nemzeti Bank a kamatcsökkentések elkezdésével – erre számítanak az Equilor Befektetési Zrt. elemzői. Összességében idén 3 kamatvágás várható a testület részéről. A forint nem feltétlenül ezért, de 2026-ban egy lassú leértékelő pályán haladhat, aminek végén 392 forintba kerülhet egy euró.

Árrésstop mellett is túl drága az étolaj, vizsgálatot indított a GVH

Nagyobb mértékben drágult az étolaj Magyarországon, mint a környező országokban, az árrésstop mellett is. A GVH ágazati vizsgálatot indított a markáns áremelkedés miatt.

Nullás növekedés, padlón lévő beruházások, de ebben az adatban bízhat a kormány a kormány a választások előtt

Nullás növekedés, padlón lévő beruházások, de ebben az adatban bízhat a kormány a választások előtt

Szinte minden elemző megerősíti, hogy idén is elsősorban a belső fogyasztásra támaszkodhat a magyar gazdaság, amit leginkább a keresetek bővülése hajt. A legfrissebb, 2025 novemberi adatok ezt visszaigazolják: a nettó jövedelmek ismét kétszámjegyű emelkedést mutattak, a reálbérek növekedési üteme pedig gyorsult. A kormány nem rejtette véka alá a büszkeségét, ennek ellenére továbbra is alacsonynak számítanak a magyar fizetések európai uniós összehasonlításban.

Az átlagfizetés kevesebb, mint feléből él egy átlagos fiatal felnőtt

A fiatal felnőttek többségének ugyan van megtakarítása, de jellemzően csak rövidtávra elegendő mértékben. Egyre kevesebben vannak olyanok is a 19-29 éves korosztályban, akik legalább hat hónapra elég megtakarítással rendelkeznek.

Stabil a munkaerőpiac, de ebben sajnos a demográfia is szerepet játszik

Nem lanyhul a munkaerőpiac, de ebben sajnos a demográfia is szerepet játszik

2025 decemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 624 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 211 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt.

Kijött, mennyi az átlagfizetés Magyarországon: Ön is keres ennyit?

2025 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 756 400, a nettó átlagkereset 525 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,9, a nettő átlagkereset 10,2, a reálkereset pedig 6,2 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Négy éve nem volt ennyire olcsó a dollár

Közel négyéves csúcsot döntött a dollár-forint árfolyam péntek reggel: jelenleg 325 forintnál is kevesebbet ér egy dollár a devizapiacon. Az euróval szemben minimálisan gyengült, a svájci frankhoz viszonyítva pedig szintén erősödött a magyar fizetőeszköz.

GKI: Mit jelent egy leminősítés és mit tehetünk ellene?

Visszaüthet az osztogatás, bóvli kategóriába kerülhet Magyarország

Magyarországot az Európai Unió legkockázatosabb országai között tartják számon a hitelminősítők. A magyar államadósság jelenleg a befektetésre ajánlott kategória alsó határán található. A három nagy hitelminősítő közül az egyiknél (S&P) már csupán egy lépés választ el minket a „bóvli” (befektetésre nem ajánlott) besorolástól.

Szórta a pénzt a kormány, a harmadával lett nagyobb a tervezettnél a hiány

Az államháztartás központi alrendszere tavaly 5738,7 milliárd forintos hiánnyal zárt, 4123 milliárd volt az eredeti terv.

„Gyere haza, fiatal” – de ha nem jön, ki fog dolgozni a nagy magyarországi akkugyárakban?

Beszűkülő lehetőségek, növekvő álláskeresési idő, lassan javuló foglalkoztatási kedv – néhány fontos hívószó a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztal-beszélgetéséből, amelyen a meghívott szakértők a 2026-os munkaerőpiaci várakozásokat vették nagyító alá. Szó volt a harmadik országbeli munkavállalók behozataláról, a külföldön élő magyarok esetleges hazatéréséről és arról is, hogy mekkora terhet jelent a vállalatok számára a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése.