Mint már beszámoltunk róla, változatlanul hat százalékon hagyta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. A döntés nem okozott meglepetést a szakembereknek, az viszont talán váratlan, hogy a három új tag egyike sem vetette fel a kamatvágás lehetőségét.
Óvatos volt az új tagok belépője
Egy javaslat volt hétfőn a monetáris tanács előtt, így egyhangú döntés született az alapkamatról - mondta el délutáni sajtótájékoztatóján Simor András. Ez talán azért meglepő, mert sokan attól tartottak, hogy a jelölés módjának megváltoztatásával a kormány majd galambokat ültet a nemzeti bankba.
Az elmúlt hónapokban ugyanis a kormány többször kritizálta a monetáris tanácsot és az MNB vezetését a túl magas kamat miatt, ebből talán logikus lett volna a változás. Eddig ugyanis az új tagok felét a parlament, másik felét pedig az MNB elnöke jelölte, ezt változtatták most meg úgy, hogy minden jelölt megnevezése az Országgyűlés hatásköre lett. Sokan arra következtettek, hogy a kormány parlamenti többségét kihasználva olyanokat jelöl majd, akik hajlanak a kamatcsökkentésre.
Simor András jegybankelnök ezzel kapcsolatban elmondta: minden alapja megvan arra, hogy hatékony együttműködést feltételezzen a monetáris tanács hét tagja között, semmi nem mutat az ellenkező irányba. "Aki felesküszik az Alkotmányra, annak azokat a célokat kell követnie, melyeket a törvények kijelölnek. éppen ezért nagy konfliktusokra nem számítok a jövőben sem a tanácsban, de kisebb nézetkülönbségek persze lehetnek" - mondta az MNB elnöke.
Tartósan fel kell készülnünk a magas kamatra
A monetáris tanács hétfői ülésén megtárgyalta a jegybank stábjának legfrissebb inflációs jelentését is, melyet szerdán hoznak nyilvánosságra. "Az előrejelzés legfontosabb megállapítása, hogy a különböző költségsokkok miatt az idén jelentősen a 3 százalékos cél felett lehet az infláció, azonban van esély arra, hogy 2012 végére a cél alá csökken" - emelte ki Simor. Az elnök hozzátette: a jegybanki stáb elemzése szerint a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy huzamosabb ideig szükség lehet a jelenlegi kamatszint fenntartására az inflációs cél eléréséhez.
"A jelenlegi ismereteink szerint a külső költségsokkok számottevően nagyobbak, mint amivel korábban számoltunk, az olajár például durván húsz százalékkal magasabb most, mint amit a novemberi inflációs jelentésben használtunk" - emelte ki a jegybank első embere. Ugyanakkor hozzátette: a külső sokkok begyűrűzése a korábbinál lassabb a maginflációba, ennek oka a visszafogott belső kereslet és a laza munkaerőpiac, melyek miatt nehezen lehet a költségoldali áremelkedéseket érvényesíteni a feldolgozott élelmiszerek és a szolgáltatások árában.
A lehetséges kamatpályával kapcsolatban az inflációs jelentés két kockázati pályát emel ki: egyrészt az inflációs várakozások nem elég horgonyzottak, a belső kereslet élénkülésével felerősödhetnek a költségsokkok másodlagos hatásai, ez pedig felfelé nyomhatja a kamatpályát. A másik kockázat, hogy a szigorú hitelezési feltételek miatt az alacsony fogyasztási keresletnek dezinflációs hatásai lehetnek, ennek következménye pedig hosszabb távon a kamat csökkentése lehet.
A magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban Simor elmondta: a friss inflációs jelentés szerint a növekedés gyorsulhat, a kibocsátási rés azonban a teljes vizsgált időhorizonton negatív maradhat, és a munkanélküliség is jó eséllyel tíz százalék felett fog beragadni. A növekedés szerkezete fokozatosan kiegyensúlyozottabbá válhat a jövőben, az export mellett egyre inkább támogathatja a gazdaságot a belső kereslet, mely idén a kedvező adóváltozások és a magánnyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése miatt élénkülhet.
"A monetáris tanácsnak nem kis fejfájást okozott, hogy mivel számoljon. Ismerjük a célokat, az azokhoz vezető utat azonban nem" - emelte ki a Széll Kálmán Tervvel kapcsolatban Simor. Éppen ezért az inflációs jelentésben is többféle forgatókönyvet vázolt fel a jegybanki stáb a lehetséges intézkedések függvényében.
Beke Károly
mfor.hu
