3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Egyhangúlag az alapkamat 1,35 százalékon tartására szavaztak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagjai a testület legutóbbi, december 15-i kamatdöntő ülésén.

Az ülés szerdán közzétett, rövidített jegyzőkönyve szerint a tagok egyetértettek abban, hogy az inflációs cél fenntartható módon az alapkamat tartós tartása mellett nem hagyományos, célzott monetáris politikai eszközökkel érhető el.

Néhányan hozzátették, hogy ezek a programok hatékonyan tudják szolgálni a monetáris kondíciók további lazítását, különösen a hosszú hozamok csökkenését. Egy tanácstag megjegyezte, hogy a nem konvencionális eszközök bizonyos esetekben a jegybank további céljainak teljesülését is támogatják. Ennek jegyében a tanács tagjai kiemelt figyelemmel vizsgálják a potenciálisan alkalmazható eszközök körét.     

A tanács szerint a kamatdöntés összhangban van a jegybank korábbi magatartásával és kommunikációjával, valamint a piaci várakozásokkal is, így erősíti a jegybank hitelességét és kiszámíthatóságát.

A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartós, a teljes előrejelzési időhorizonton való fenntartása összhangban van a 3 százalékos inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével - áll a jegyzőkönyvben.

A tanács megítélése szerint folytatódik a magyar gazdaság növekedése. A gazdaságot változatlanul kihasználatlan kapacitások jellemzik, így a hazai reálgazdasági környezet dezinflációs hatású marad. Az infláció továbbra is számottevően a jegybanki cél alatt alakul, az infláció csak az előrejelzési időszak végére érhet az inflációs cél közelébe.

Több tanácstag is kifejtette, hogy a cél fenntartható elérése alatt azt érti, hogy az infláció nemcsak rövid ideig közelíti meg a célértéket, hanem tartósan az árstabilitási cél közelében alakul. Ezért ennek érdekében szilárd gazdasági növekedésre és tartósan laza - szükség esetén a jelenleginél is lazább - monetáris kondíciók fenntartására van szükség.

Néhányan rámutattak, hogy a válság utáni makrogazdasági környezetben a gazdasági szereplők historikusan alacsony inflációs várakozásai miatt nagyobb az inflációs cél alullövésének, mint túllövésének kockázata.

A jegyzőkönyvből kiderül: a piaci hozamvárakozások az alapkamat tartós tartására vonatkozó jegybanki iránymutatással összhangban alakultak. A jegybank által bevezetett nem hagyományos, célzott monetáris politikai eszközök is a hosszú hozamok csökkenésének és ezáltal a monetáris kondíciók lazításának irányába hatnak. Az előretekintő pénzpiaci reálkamatok negatív tartományban vannak, és az infláció emelkedésével tovább süllyednek.

A tanács következő kamatmeghatározó ülését 2016. január 26-án tartja.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!