A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára szerdán Egerben, egy borászati fórumon azt mondta, hogy a keleti export négy lábon állhat: a gépiparon, elsősorban az autóiparon, a mérnöki szolgáltatásokon, a vízgazdálkodáson, és az ehhez kapcsolódó iparágakon, valamint az élelmiszeriparon és a boron. Hozzátette: Magyarországnak nem a mennyiségi versenybe kell benevezni, azt nem tudja megnyerni. "Azt kell néznünk, tőlünk keletre milyen speciális igények merülnek fel" - mondta az államtitkár.
Évi 600-800 ezer hektoliterre tehető a magyar borexport, de ennek csak alig tíz százaléka megy az Európai Unión kívüli országokba - mondta. Megjegyezte, hogy az Európába irányuló exportban a nagyüzemi borászatok dominálnak és a literenkénti egyeurós ár a jellemző. A kínai és Hong-Kong-i exportban pedig 3-6 eurós literenkénti árról lehet beszélni - tette hozzá.
Kínában alapvetően a komoly vörösborokat és a karakteres fehérborokat keresik. Az államtitkár ugyanakkor hozzátette: a kereslet nem hely- és borászspecifikus, a kiváló minőségű európai borokra van igény.
Szijjártó Péter felidézte, hogy a magyar kormány a válságra, mint lehetőségre tekintett, és úgy vélte, ha "gyors változtatásokat hajtunk végre, erősebbek lehetünk, mint voltunk korábban". Ennek a stratégiának van egy "külgazdasági lába" is, az általában jól működő nyugati kapcsolatrendszer mellé a korábban kevesebb figyelmet kapó keleti kapcsolatrendszer visszaépítése - fogalmazott. A "keleti nyitás" stratégia az Oroszországgal, Kínával és a Távol-Kelettel való stratégiai együttműködésre, az arab világgal való gazdasági együttműködésre, a kaukázusi köztársaságokkal való gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzésére és a nyugat-balkáni pozíciók megerősítésére épül. Kijelentette: mind a négy területen pozitív folyamatok indultak el, a magyar export mind a négy relációban jelentősen nőtt.
Nyitrai Zsolt, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője emlékeztetett: a terület fontosságát jelzi, hogy már negyedik alkalommal szerveznek borászfórumot Egerben. A találkozók célja, hogy a borászokkal közösen keressék a kitörési pontokat a borvidék számára. "Az egri borok külföldre juttatása egy ilyen kitörési pont lehet" - mutatott rá Nyitrai Zsolt. Felidézte: a korábbi, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterrel folytatott eszmecsere során szóba került az egri borok helyben való palackozásának kérdése, miként az egri szőlészeti és borászati kutatóintézet sorsa is.
Említést tett az egri diplomataszüretről is, amely szavai szerint szintén kiváló alkalom volt, arra, hogy a Magyarországra akkreditált nagykövetek megismerjék az egri borokat. Bejelentette, hogy a hétvégén Egerbe látogat a lengyel és a magyar köztársasági elnök, ami ugyancsak lehetőséget teremt az egri borok bemutatására. Hozzátette: készül egy, a borvidéket bemutató kiadvány is, amelyet angolra, lengyelre és kínaira is lefordítottak.
MTI
