Gazdag Ferenc véleményével összhangban Fejérdy Gergely, az MKI főmunkatársa is arra rámutatott rá, hogy Hollande hatvanpontos programjának csak egyes, kevésbé lényeges részei - így például a benzinár alacsonyan tartására és a beiskolázási segély növelésére vonatkozó ígéretek - kivitelezhetők könnyen, de a jelentősebb kérdések megvalósításához egyrészt kompromisszumra, másrészt európai szintű együttműködésre lesz szükség. "Hollande nem vívhat szabadságharcot a nemzetközi pénzpiacok ellen" - hangsúlyozta Fejérdy Gergely, aki egyebek mellett a francia világkereskedelmi részesedés drasztikus visszaesésével is alátámasztotta azt a véleményét, hogy "ebben a globális világban Franciaország egyedül nem fog tudni túl sokat tenni, nagyon fontos az európai kontextus".
Francois Hollande kampányából nem rajzolódott ki egészen tisztán, hogy miként viszonyul majd az Európai Unióhoz és az euróválsághoz az új elnök - mondta Fejérdy Gergely. Bár a szocialisták megválasztott elnöke retorikai szinten mindvégig az európai pénzügyi paktum újratárgyalását és a gazdaság élénkítését szorgalmazta, Fejérdy szerint Franciaországnak nem érdeke, hogy elszigetelődjön vagy konfliktusba kerüljön Németországgal, és a megszorításokat sem tudja teljes egészében elkerülni.
A német-francia viszony jelentőségét Gazdag Ferenc is kiemelte, szerinte főként a pénzügyi piacok elkerülhetetlen szabályozásában lesz fontos szerepe a két európai nagyhatalom együttműködésének.
Németország felé tett gesztusként is értékelhető, hogy Jean-Marc Ayrault német szakon végzett szocialista politikus neve is felmerült lehetséges miniszterelnökként - mutatott rá Fejérdy Gergely. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója a beszélgetésen azt is megemlítette, hogy Hollande-programjának megvalósulása nagyban múlik majd azon, sikerül-e a szenátusban többséget élvező és a legtöbb nagyvárost is kezében tartó Szocialista Pártnak (PS) a parlament alsóházában is többséget szereznie a júniusi választásokon. A verseny nagyon szorosnak ígérkezik; a jelenlegi előrejelzések szerint a PS a szavazatok 33 százalékára, míg Nicolas Sarkozy leköszönő elnök pártja körülbelül 30 százalékra számíthat.
A szavazatok teljes feldolgozottsága után a hivatalos eredmények szerint a szocialista Francois Hollande 51,62 százalékkal nyerte meg a francia elnökválasztást. A konzervatív Nicolas Sarkozy 48,38 százalékot ért el az elnökválasztás második fordulójában. A mintegy 46 millió francia állampolgár 81,34 százaléka, 37 millió választó adta le szavazatát. Több mint 18 millióan szavaztak Hollande-ra, 16,9 millióan pedig Sarkozyre, 2,1 millióan (tiltakozásul mindkét jelölt ellen) szándékosan üres szavazólapot vagy pedig érvénytelen szavazatot adtak le. Ez utóbbi szám még soha nem volt ilyen magas elnökválasztáson.
MTI
