Szerdán jelentette be a miniszterelnök, hogy még az idén újabb különadókat vet ki a kormány: a távközlési szektornak 61, az energiaszolgáltatóknak 70, a kereskedelmi láncoknak pedig 30 milliárd forintot kell befizetniük a kasszába. Mindegyik adót - a bankadóhoz hasonlóan - három évre vetik ki, így az elemzők szerint csak elodázta a kormány a probléma valódi megoldását.
A választások után jöhet a nagygenerál
Az önkormányzati választások után a kormánynak megvan a lehetősége, hogy teljesen átalakítsa a gazdaságot - vélekedik David Oxley, a Capital Economics londoni elemzője. "Ezekkel az intézkedésekkel a kormány kibújik a feladat alól, hogy teljes, jövőbe mutató reformokat hajtson végre" - teszi hozzá a szakember a Bloomberg beszámolója szerint.
Oxley szerint a kormánynak hátat kellett volna fordítani a populista intézkedéseknek és meg kellett volna hozni azokat a fájdalmas intézkedéseket, melyek biztosítják az állami kiadások fenntarthatóságát. A Bloomberg cikke emlékeztet arra is, hogy hazánkban az államadósság a GDP 78,9 százaléka, ami a legmagasabb az EU keleti tagállamai között.
"Végre kibújt a szög a zsákból, a kötvénypiaci szereplők pedig viszonylag boldogok lehetnek" - kommentálta az újabb válságadókat Simon Quijano-Evans, a Credit Agricole Cheuvreux bécsi szakembere. Szerinte a mostani lépések megnyithatják az utat a további esetleges kamatcsökkentések előtt.
Úgyis mi fizetjük
A válságadókkal érintett cégek minden bizonnyal a fogyasztókra terhelik majd az újabb terheket, amivel tovább csökkenhet majd a belső fogyasztás és a gazdasági növekedés - véli Tóth Gyula, az UniCredit bécsi elemzője. Szerinte az emberek mindenképpen meg fogják érezni a most bejelentett intézkedések hatásait, ha nem is olyan gyorsan, mint egy direkt áfaemelés esetén.
Abban egyetértenek az elemzők, hogy az újabb intézkedésekkel tartható lesz a 3,8 százalékos idei hiánycél, azt azonban nehéz megmondani, hogy ez elég lesz-e például a hitelminősítőknek ahhoz, hogy javítsanak hazánk besorolásán. Egyelőre azt sem lehet megjósolni, hogy a hangulat esetleges javulása esetén november végén csökkenti-e az alapkamatot az MNB.
A forint szerda este először erősödéssel reagált a miniszterelnök szavaira, majd ez még a csütörtök reggel is folytatódott. Kora délutánra azonban fordult az irány: a 274,29-es euróárfolyam már 0,6 százalékkal magasabb volt a tegnapinál. A dollárral szemben 195,04-nél állt a hazai fizetőeszköz, a svájci frank pedig 205,08 forintba került.
mfor.hu
