4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Elfogadta az Országgyűlés a népegészségügyi termékdíjról szóló törvényt, melyet a köznyelvben csak hamburgeradó néven emlegetnek. Egy friss elemzés szerint a teher átlagosan 10 százalékos áremelkedést hozhat az érintett termékkörök esetében, a legnagyobb vesztesek az energiaital-fogyasztók lehetnek, ők ugyanis akár 40 százalékkal is többet fizethetnek a jövőben. Mfor.hu-háttér.

Melyik termékekre vonatkozik?

A népegészségügyi termékdíjról szóló törvény meghatározza az adóköteles termékek körét, melyek esetében népegészségügyi termékdíjat kell fizetni. Ezek közé tartoznak az üdítőitalok, az energiaitalok, az előrecsomagolt cukrozott készítmények, a sós snackek, illetve az ételízesítők. Az adót a belföldön első alkalommal forgalomba hozónak kell megfizetnie.

Az üdítőitalok esetében azokra a termékekre érvényes az adó, melyek hozzáadott cukortartalma meghaladja a 8 grammot 100 milliliterenként, ez alól csak a legalább 25 százalékos gyümölcstartalmú italok képeznek kivételt. Az energiaitalok esetében abban az esetben kell adót fizetni, ha a hozzáadott koffeintartalom meghaladja a 10 milligrammot 100 milliliterenként. A cukrozott készítmények esetén a kakaó nélküli csokoládék, a pékáruk és az ostyák esetében 25 gramm hozzáadott cukor/100 gramm felett kell adózni, míg a kakaótartalmú csokoládék esetében 40 gramm lehet a hozzáadott cukor 100 gramm termékben. A sós snackek esetén akkor kell népegészségügyi termékadót fizetni, ha a hozzáadott só mennyisége meghaladja az egy grammot száz grammban, míg az ételízesítőknél 5 gramm só lehet 100 gramm termékben, hogy még ne kelljen fizetni.

Az adó mértéke üdítőitalok esetében 5 forint literenként, energiaital esetében 250 forint literenként, előrecsomagolt cukrozott készítmények esetében 100 forint kilónként, sós snack esetében 200 forint kilónként, míg ételízesítő esetében 500 forint kilónként. "Mentesül az adó megfizetése alól az adóköteles termék értékesítését végző adóalany, ha a naptári évben az adóköteles termékből 50 liternél vagy 50 kilogrammnál kisebb mennyiséget értékesít" - olvasható a törvényben.

Mennyibe fog ez kerülni nekünk?

Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) megbecsülte, hogy a hétfőn elfogadott hamburgeradó hatására mennyivel drágulnak majd az egyes érintett termékek. Az üdítőitalok esetében például 4 százalékos áremelkedés jöhet átlagosan, ez 3,5 milliárd forintos adóbevételt jelenthet a költségvetésnek magatartási hatás nélkül. A csokoládék 6, az édes kekszek pedig 8 százalékkal drágulhatnak az előrejelzés szerint.

A fentieknél jóval nagyobb mértékben, 23 százalékkal emelkedhet a sós snackek ára az IDEA elemzése szerint. Az ételízesítők 38 százalékkal drágulhatnak, az energiaitalokért pedig akár 40 százalékkal is többet fizethetünk az új adóteher hatására. A legtöbb bevételt is az energiaitalok jelenthetik a büdzsének, ez 5,9 milliárdos bevétellel járhat, míg a csokoládék különadója 4,6 milliárdot hozhat a konyhára.

Mire lehet elég a befolyó összeg?

Az IDEA szerint az összes adóbevétel 20-22 milliárd forint körül alakulhat a hamburgeradóból. "Az utóbbi években folyamatosan értékesítési nehézségekkel küzdő hazai élelmiszeripar széles körére szétterített új adó okozta tehernövekmény (beleértve az adminisztrációs terheket is) nem elhanyagolható" - olvasható az elemzőcég hétfőn megjelent dokumentumában.

"A korábbi adóemelések tapasztalatai alapján a gyártók a fogyasztókkal fizettetik majd meg a termékadóteher legnagyobb részét, különösen a jelentősebben sújtott termékeknél" - vélik az IDEA elemzői.

A szakemberek szerint az továbbra is kérdéses, hogy mire lehet elég a befolyó adóbevétel. A népegészségügyi termékadó az egészségügyi dolgozók bérfejlesztésének szempontjából elhanyagolható költségvetési bevételt hoz. Egy becslés szerint az orvosi alapjövedelem havonta átlagosan nettó százezer, az egyéb egészségügyi dolgozóknál pedig nettó negyvenöt ezer forinttal történő megemeléséhez évente körülbelül 120 milliárd forint többlet költségvetési forrásra lenne szükség. Arányosítva, a 20 milliárd forint körüli termékadó-bevétel az előbbi béremelés-javaslat tizedére lenne elegendő - emelik ki az elemzés készítői.

Beke Károly

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!