Az eredeti Bécsi Kezdeményezés alapján - amelynek kialakításában az EBRD-nek és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kulcsszerepe volt - a Lehman Brothers amerikai nagybank 2008. őszi csődjét követő globális piaci pánikhelyzetben a nyugat-európai bankok kötelezettséget vállaltak közép-kelet-európai érdekeltségeik finanszírozásának fenntartására, és ehhez annak idején jórészt tartották is magukat.
Az EBRD azonban hétfőn késő este Londonban bejelentette, hogy aznap a Bécsi Kezdeményezés részesei ismét találkoztak az osztrák fővárosban, hogy újból összehangolják azokat a nemzeti szintű szakpolitikai döntéseket, amelyek hatással lehetnek a felzárkózó Európa gazdaságaira.
A közép-kelet-európai és az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott londoni pénzintézet tájékoztatása szerint a bécsi találkozón a nagy nemzetközi bankok saját országainak és érdekeltségeik működési országainak felügyeleti, jegybanki és költségvetési illetékesei, valamint az EU-bizottság, az IMF, az EBRD, az Európai Beruházási Bank és a Világbank-csoport képviselői vettek részt, emellett megfigyelőket küldött az értekezletre az eurójegybank (EKB) is.
Az EBRD elemzése szerint a Bécsi Kezdeményezés sikeres volt abban, hogy a nemzetközi bankcsoportok fenntartották kitettségeiket a felzárkózó európai térségben, és az IMF, valamint az EU által támogatott programok alapján feltőkésítették helyi érdekeltségeiket.
Az euróövezeti válság azonban a kockázatok kiújulásához vezetett 2011 közepe óta a közép-kelet-európai pénzügyi rendszerekben. Piaci feszültségek alakultak ki, és ez a legtöbb érintett országban jelentős hitelkitettség-leépítési nyomást okozott - áll az EBRD elemzésében.
A bank szerint a piaci szereplők és a pénzügyi hatóságok koordinációjának hiányában eltúlzott mértékűvé és szabályozhatatlanná válhat a kitettség-csökkentési folyamat, és végül hitelválság alakulhat ki.
Az EBRD szerint jóllehet a körülmények most különböznek a 2008-2009-es időszaktól, azonban most is hasonló módon szükséges az együttes fellépés "az optimálisnál rosszabb kimenetelek" megakadályozására. A londoni bank megfogalmazása szerint "ez a Bécs 2.0".
Az EBRD szerint a célok között szerepel, hogy a bankérdekeltségek működési országainak hatóságai továbbfejlesszék a helyi finanszírozási forrásokat, enyhítendő a bankok túlzott függőségét a tőkebeáramlástól. Emellett rendszerszintű fontossággal bíró helyi bankérdekeltségek értékesítése esetén az anyabank és a leánybank országainak hatósai között információcsere szükséges "egymás aggodalmainak figyelembe vétele végett".
A meghatározott célok között van az is, hogy a nemzetközi pénzügyi intézményeknek készen kell állniuk a bankérdekeltségek számára nyújtandó külső segítségre és pénzügyi támogatásra.
Az EBRD szerint a tanácskozáson fontosnak ítélték emellett, hogy az anyabankok országainak hatóságai egyeztessék a makroprudenciális és szabályozói intézkedések végrehajtását és kommunikációját a leánybankok működési országaival.
Az EBRD ezzel kapcsolatban nem említ konkrét példákat. Londoni közgazdászok azonban már korábban több elemzésükben kiemelten foglalkoztak az osztrák felügyeleti hatóságok nemrégiben hozott rendelkezésével, amely szerint a közép-kelet-európai piacon jelenlévő osztrák bankoknak már 2013 januárjára - a végső határidő előtt hat évvel - teljesíteniük kell a szigorított Bázel-III.-as tőkemegfelelési előírásokat, emellett biztosítaniuk kell, hogy keleti érdekeltségeik kinnlevőség-betétállomány rátája az új folyósítások esetében az idei év után nem haladhatja meg a 110 százalékot.
A Capital Economics ezzel kapcsolatos minapi elemzésében úgy vélekedett, hogy az osztrák bankok tőkemegfelelési rátaemelésének egyik módja a keleti érdekeltségek finanszírozásának csökkentése. A ház szerint a kelet-európai leánybankok számára ez azt jelentené, hogy csökken a portfolióikban lévő nagy mennyiségű, rövid futamú adósság megújításának elsődleges refinanszírozási forrása.
A Capital Economics szerint ebben a helyzetben a kelet-európai bankérdekeltségeknek két lehetőségük van: vagy más finanszírozási forrást találnak - szélsőséges esetben ez lehet akár a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is -, vagy még tovább szigorítják hitelezési kondícióikat.
A Fitch Ratings - a legnagyobb európai hitelminősítő - befektetők számára nemrégiben összeállított átfogó elemzésében szintén az állt, hogy az euróövezeti bankokra egyre nagyobb pénzügyi nyomás nehezedik, és ez azzal a kockázattal jár, hogy e bankok kevésbé tudják támogatni kelet-európai érdekeltségeiket. A Fitch szerint így az euróövezeti járvány átterjedhet a közép-kelet-európai bankokra.
A hitelminősítő már akkor - vagyis jóval a most bejelentett "Bécs 2.0" előtt - arra a következtetésre jutott, hogy ha a nyugat-európai bankok elkezdik visszavonni térségi érdekeltségeik finanszírozását, akkor egy újabb Bécsi Kezdeményezésre lenne szükség annak megakadályozás.
MTI
